„Egyszer fogadta önt az MMA elnöksége egy egyeztetésen. Miről volt szó?
Amikor a Független Elődó-művészeti Szövetséggel bojkottot hirdettünk az MMA által kiírt pályázatokkal kapcsolatban, meghívtak egy egyeztetésre. Fekete György, az akadémia elnöke felháborodva kérte ki magának, hogy egyeztessen más szervezetekkel. Pedig az akadémiának elvileg a teljes magyar kulturális élet folyamatait stratégiailag kellene kezelnie, ezért jött létre. Kértük, hogy legyen transzparens a gazdálkodásuk, a szakmai tevékenységük, nyissanak a társadalom felé, és folytassunk nyílt vitát. Nekik is jobb lenne, ha vállalnák a nyilvánosságot.
Fekete György személyével meglehetősen sokat foglalkozik, talán még többet is, mint magával a köztestülettel. Mi irritálja ennyire?
Fekete György a szocializmus idején kedvezményezettje volt az akkori rendszernek. Most pedig az MMA elnöke. Szerintem ebben nincs értékválasztás, csak opportunizmus. Nehéz elviselni, hogy hiányzik a cezúra, ami lezárta volna az állampárti borzalmat, amelyben élni kényszerültünk. A Medgyessy-kormány alatt joggal kérhette ki magának bárki, hogy egy egykori D209-es ügynök az ország miniszterelnöke lehetett. 2010 óta viszont az antikommunista szólamok reflexszerű lötybölése folyik, miközben egy III/II-es tiszt államtitkár lehet, az ügynöktörvény pedig még mindig nem ment át.
Nem éppen az volt a magyarországi szocializmus tragédiája, hogy kevés kivétellel és kisebb-nagyobb megalkuvásokkal, de szinte mindenki benne volt?
Én nem voltam benne. És a generációm sem. Mindenkinek vannak megalkuvásai. Olyanok is, amelyeket nem szabályoz a jogrend. De a lelkiismeretünknek el kell számolni. Ez az elszámolás nem történt meg. Erős az önfelmentés gyakorlata: »Te is csináltad, ő is meg én is, miért olyan nagy ügy ez?« Különben sem vagyok híve a felelősség elkenésének: voltak olyanok is, akik hátrányokat, mellőzést vállaltak. Nem bosszúra, pellengérre állításra van szükség. De a közéletnek arról kellene szólnia, hogy elszámolunk azzal, amit csináltunk, vállaljuk a vitát, és ha hibázunk, újragondoljunk az álláspontunkat.”