„Gyönyörű logikai bukfenc: kár, hogy a »tényleges társadalmi támogatottsággal nem rendelkező Kétfarkú Kutya Pártnak« nagyjából ötször annyi (164 ezer) követője van, mint a Magyar Hírlapnak. És ha már a pénzügyeket kapirgáljuk: támogatjuk, hogy a Kétfarkú Kutya Párt tételesen elszámoljon a hozzá befolyó felajánlásokkal (bár ezt eddig is kérés nélkül megtették), cserébe Széles Gábor is lesz szíves elszámolni azzal, hogy az elmúlt 40 évben miből, hogyan és kiknek a segítségével lett multimilliárdos.
Hanem ami az egész ügyben megmutatkozik, az a szánalmas pitiánerség, ami a hazai jobboldalnak oly elválaszthatatlanul sajátja. Nulla önreflexió, nulla önmagunkon nevetni tudás.
A Fidesz körül tolongó holdudvarban nagyítóval sem találni már könnyed, szellemes figurákat. Kovács Ákostól Pataky Attilán át Kerényi Imréig egymás sarkát tapossák az önmagukat halálosan komolyan vevő felfuvalkodott seggfejek.
Széles Gáborék, ha megtehetnék, tán törvényileg tiltanák be a paródiát, hiszen csak a befeszülésben, a fenyegetőzésben és a feljelentésben hisznek. Nekik bármit szabad: hiszen nincs az az ordenáréság, amit ne engednének meg másokkal szemben. Ők maguk viszont a legcsekélyebb kritikát sem viselik el.”