Ft
Ft
21°C
13°C
Ft
Ft
21°C
13°C
09. 18.
csütörtök
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
09. 18.
csütörtök
Hírek
Vélemények
Hetilap
Cserna-Szabó András irodalom interjú magyar nyelv kortárs irodalom vélemény

Jó volt elmerülni egy poétikus múlt időben

2015. november 04. 12:45

Alapvetően három Rózsa Sándor van: a legendák, a történelem és az irodalom Rózsa Sándora. Interjú.

2015. november 04. 12:45
Cserna-Szabó András
Litera

„Sokan vélik úgy, a jelen költőietlensége, elbeszélésének ebből eredő poétikus nehézségei vezetnek elmúlt korok megidézéséhez, hőseihez. Te hogyan látod?


A régi szegedi nagytáj nyelvéből nagyrészt csupán az ö-zést ismerjük, ezt is inkább ironikus felhangokkal (lásd pl. Hofi Rózsa Sándor-paródiáját). De aki belelapoz Bálint Sándor kétkötetes Szegedi szótárába, az egy olyan – mára jórészt elpusztult – költői tájnyelvet talál, hogy a gyönyörűségtől szinte sírni kezd. Vagy említhetném Tömörkény István nyelvét (aki a legnagyobb magyar írók egyike, ennek megfelelően ma alig ismeri valaki). Ráadásul nekem ez a nyelv az »apanyelvem« – az apám Hódmezővásárhelyen és Szegeden nevelkedett, gyönyörűen ö-zik, hihetetlen szavakat, mondásokat használ. Én ugyan nem beszélem az apanyelvem, de hallom a szépségét, a minimalizmusát, a bölcsességét. A kérdésre a válasz: igen, nagyon jó volt elmerülni egy poétikus múlt időben. Még akkor is, ha én nem tartom költőietlennek jelent.

A téma megdolgozását megelőzték-e kutatások, történeti búvárlások? Ha igen, milyenek?

Ez egy olyan téma, amit csak előzetes kutatással lehet elkezdeni írni. Alapvetően három Rózsa Sándor van: a legendák, a történelem és az irodalom Rózsa Sándora. Én mind a hármat használni akartam, tehát végig kellett olvasnom a néprajzi és történeti forrásokat éppúgy, mint a regényeket és a novellákat. És nemcsak Rózsa Sándorra vonatkozóan. Azt szerettem volna, hogy a tanya úgy nézzen ki, ahogy a XIX. században egy alföldi tanya, a halász úgy halásszon, ahogy akkor halászott egy halász, a csárda-vendéglő és az ételek leírása is stimmeljen stb. Ehhez aztán megtaláltam a könyvtárban a szakirodalmat, aminek feldolgozása felejthetetlen élmény volt. Csak néhány könyvet említek a sok közül: Bellon Tibortól A Tisza néprajza (2003), Bálint Sándortól A szögedi nemzet (1974-77), Sima Lászlótól a Szentes város története (1914), Szenti Tibortól A tanya (1979), Cserzy Bélától A nagy palóc elindult: Mikszáth Kálmán szegedi évei (1939), Papp Imrétől A parasztember élete Szentes tanyavilágában (1982). Nyelvileg rengeteget segített Dr. Margalits Ede Magyar közmondások és közmondásszerü szólások című könyve a »Millénium évéből”.

Az elbeszélői hang, a dialektusok kiválasztása miként alakult? Evidens volt ez a szintaxis, vagy sokáig keresgélted?

Abba a csapdába nem akartam belefutni, hogy kétszáz oldalon keresztül ö-zök, ráadásul úgy, hogy nem tudok ö-zni. Így aztán az elbeszélő, a balástyai születésű Veszelka Imre beszédhibás, szégyenszemre »pestiül« beszél. Amikor társait idézi, akkor persze ö-zik, hol jól, hol rosszul. Még olyan tréfákat is megengedtem magamnak, mint például a »göci«.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!