Az éhezők viadala: A kiválasztott 2. rész – Végül is, ahhoz képest, hogy

„Felhozhatná mentségére a lyukakkal gazdagon kidekorált forgatókönyvet (Collins harmadszorra is ellövi ugyanazt a poén: Katnissnek megint gyilkos akadálypályákat kell teljesítenie, miközben a csapatával a Kapitólium ellen vonul), de meg sem próbálja kompenzálni valamivel a sztori hiányosságait. A Barátok közt dialógusainak rétegzettségét és természetességét idéző párbeszédeket többnyire vágás-ellenvágás formában izgulhatjuk végig (= mindig azt mutatja a kamera, aki beszél), és a földalatti mutánstámadást leszámítva az akciójelenetek is kifejezetten laposak. Még az sem működik, ami a finálé első részében igen: a sztori miatt ott indokolt volt, hogy a film 90%-a sötétben játszódik, itt, ahol feljönnek a szereplők a föld alól, már nem az. Annyira szürkésfekete a képi világ, hogy sokszor kifejezetten megterhelő a vásznat nézni, és ezen a 3D-szemüveg sem segít.”