„A másik – és ennek viszont van keletje manapság – a közjogi rendszer alkotmányellenes »megreformálása«. A demokrácia és a Gripen-avatások mellett mindig teljes mellszélességgel kiálló Szekeres Imre dobta be újra az elmúlt héten: »feles többséggel is lehet alkotmányozni, ha az alkotmányt népszavazás legitimálja«. Félretéve most, hogy ún. »megerősítő népszavazás« már nem létezik, alkotmányozni – a korábbi Alkotmány és a hatályos Alaptörvény szerint – mindig is az összes parlamenti képviselő kétharmadával lehetett. Az egykori honvédelmi miniszter ráadásul úgy képzeli el a folyamat kezdetét, hogy a (választásokon nyilvánvalóan triumfáló) MSZP »a 2018-ban megválasztandó Országgyűlést alkotmányozó nemzetgyűlésnek« tekinti majd, melynek megalakulásával megszűnik mindazon közjogi pozíció (köztársasági elnök, alkotmánybírák stb.), melyek »mandátuma az Alaptörvényből származik«.
Ha azt hisszük, hogy az alkotmányellenes alkotmányozás ötletének szikrája egyedül Szekeres Imre fejéből pattant ki – tévedünk. Nem is kicsit. Idén tavasszal a »szakmaiság« civil szentségével felkent szervezetek, a TASZ, az EKINT és a Magyar Helsinki Bizottság állt elő azzal, hogy »ha megbukik a rezsim, akkor 2023-ig nem lesz elfogadható ennyi egypárti alkotmánybíró«. Tehát a regnáló bírákat így vagy úgy, de le kell váltani (emlékezzünk vissza, hogy Baka András vagy Jóri András leváltását milyen kommentárok kísérték anno). De a jogvédők ezen még túl is léptek, tudatosítva, hogy mivel a mostani közjogi rendszer kereten belül minderre nincsen törvényes lehetőség, ezért »szükségszerűen túl kell lépni az alkotmányos felhatalmazáson«.