Belebukott legújabb vádaskodásába Magyar Péter: összenőtt Gyurcsányékkal (VIDEÓ)
Szembesítették az exférjet.
Az MSZP tegye egyértelművé, hogy kész részt venni olyan választási együttműködésben, amelynek célja a demokrácia helyreállítása és a szegénység felszámolása Magyarországon.
„1. Az MSZP tegye egyértelművé, hogy kész részt venni olyan választási együttműködésben, amelynek célja a demokrácia helyreállítása és a szegénység felszámolása Magyarországon. Így biztosítható, hogy ne a pártok kényszeralkuja révén jöjjön létre egy kormányváltásra készülő választási szövetség, hanem a közösen vállalt értékek alapján alakuljon ki egy választási mozgalom. Egy ilyen kezdeményezés akkor vonzó, ha köztiszteletben álló személyiségek, szakemberek irányítják.
2. Az MSZP tekintse a 2018-ban megválasztandó Országgyűlést alkotmányozó nemzetgyűlésnek, amelynek az a feladata, hogy egy éven belül készítse el a Magyar Köztársaság alkotmányát, és bocsássa azt népszavazásra. Az alkotmányozó nemzetgyűlés megalakulásával megszűnik azok megbízatása (a köztársasági elnöké, az alkotmánybíróságé, a legfőbb ügyészé stb.), akik mandátuma az alaptörvényből származik, és az alkotmányozó nemzetgyűlés megbízottjai veszik át a hatáskörüket, amíg az új alkotmány szerint megválasztott közjogi tisztségviselők hivatalba lépnek.
3. Az MSZP tegye egyértelművé azt is, hogy kész támogatni erre az időszakra egy olyan szakértői kormányt, amelynek feladata a szegénység felszámolása, az oktatási, egészségügyi és szociális esélyegyenlőség biztosítása. Majd ha van már új alkotmány, ha új választás legitimálta az új rendszert, akkor nyilván politikai kormányra lesz szükség, persze akkor sem szakértelem nélkül. Miért ne lehetne addig Bárándy Péter a belügy-, Baka András az igazságügy-miniszter, Balázs Péter a külügyminiszter, Vértes András a pénzügy-, Solymosi Frigyes az innovációt irányító miniszter és Surányi György a jegybank elnöke.
Kérdés persze, mit szól ehhez a választópolgár, hiszen látszólag nem az ő sorsáról van szó. Ha azonban képesek vagyunk bebizonyítani, hogy csak így fordulhat jobbra a sorsa, akkor bízom benne, támogatni fog minket. Jogos kérdés az is: mi van, ha ellenzéki választási siker ellenére sincs kétharmados többség, ami valószínű? Sokan vannak az alkotmányjogászok között azon az állásponton, hogy feles többséggel is lehet alkotmányozni, ha az alkotmányt népszavazás legitimálja.”