Pert vesztett az ATV-vel szemben Juszt László

„Az ATV korábbi külsős műsorvezetője azért harapott bele a kézbe, amely neki egykor enni adott, mert a televízió vezetése megszüntette – az AGB mérései alapján is dokumentálhatóan alacsony nézettségű – Magánbeszélgetések című műsorát.

Mindez 2013-ban történt, amikor is Juszt László azzal a meghökkentő követeléssel kereste fel a bíróságot, hogy az Egyenes beszéd és az Újságíróklub című népszerű műsorok szerzői jogának megsértése miatt, több mint 44 millió forintot ítéljen meg számára. Azok után, hogy saját produkciójával – az AGB mérési adatai szerint – megbukott, joggal merül fel a kérdés: vajon mi köze lehetett Jusztnak a csatorna legnézettebb műsoraihoz?

Szerinte mindkét műsorszám szinopszisának és címének ő a szerzője. Hogy ez mennyire így van, annak bizonyítására az Artisjus részére beadott leírásokat csatolta keresetéhez, noha kis utánajárással szembesülhetett volna vele, hogy a jogvédő egyesületnél nem lehet televíziós műsorok szerzői jogait levédetni. Nem is kapott mást tőlük, mint egy igazolást próbálkozásáról.

Ha már itt tartunk, érdemes megjegyezni, hogy az Újságíróklub vonatkozásában Jusztnak négy mondatba sikerült összefoglalnia a műsor áttekintő leírását, olyan korszakos alapvetéseket is belecsempészve, hogy: »a műsorban három neves újságíró… beszélnek meg napi, aktuális témákat a műsorvezetővel.«. Az Egyenes beszéd esetében kicsivel termékenyebbnek bizonyult. A tizenöt mondatos szinopszis legerősebb kinyilatkoztatása így hangzik: »A riporter úgy kérdez, hogy abból kiderüljön, hogy többet tud, mint amit a kérdéseiben elmond.«

Arról, hogy a Juszt László által benyújtott bizonyíték egyáltalán nevezhető-e a műsorok áttekintő leiratának, és ha igen, rendelkezik-e érdemi hozzáadott értékkel, a bíróság felkérésére a Szerzői Jogi Szakértői Testületnek kellett nyilatkoznia. Az eljáró három tagú tanács megállapította, hogy a papírra vetett műsorelemek megrekedtek az ötlet szintjén, nem csak, hogy kevés van belőlük, de ráadásul nincsenek rendesen kidolgozva és nélkülözik a »szubjektív újdonság«-ot. Mindezek miatt mind Juszt műsorterve, mind pedig a magáénak vallott műsorcímek fennakadtak a tanács rostáján, és szakvéleményük szerint nem részesülhetnek semmiféle szerzői jogi védelemben.

Juszt László nem tudott belenyugodni a bíróság által felkért testület állásfoglalásába, és amellett, hogy az eljáró tanács létszámát kifogásolta, elfogultsággal vádolta meg annak elnökét. Észrevételeit a másodfokú bíróság jogerősen elutasította, ahogyan azt a követelését is, hogy a bíróság függessze fel a szóban forgó műsorszámok sugárzását. Így történt, hogy Juszt László nem tudta eltüntetni a képernyőről Kálmán Olgát, az ország legnépszerűbb műsorvezető-nőjét.

A tények megismeréséhez szükséges rögzíteni, hogy a nézők által elutasított műsorának megszüntetéséig, Jusztnak eszébe sem jutott, hogy bármelyik műsorszámnak ő volna a szerzője és emiatt szerzői jogdíj illeti meg a csatornától. Ennek primer oka, hogy az ATV mind az Egyenes beszédet, mind az Újságíróklubot belső gyártású műsorként készítette (előbbit a mai napig így készíti).

A csatorna szerzőiségének a tényét igazolja, hogy jóval a per megindítása előtt mindkét műsorszámot az ATV Zrt. saját televíziós műsoraként vette nyilvántartásba a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A televízió jelenlegi tulajdonosait semmi olyan megkötésről nem tájékoztatta az előző tulajdonos, amely szerint bármely műsoruk felhasználására vonatkozóan szerzői jogi korlátozás állna fenn. Olyan megállapodás pedig a Juszt László és az új menedzsment közötti együttműködés során sem született, hogy mely műsorokat és milyen feltétellel sugározhat a televízió.

A bíróság első fokú ítéletében kimondta, hogy Juszt László több mint 44 millió forintos követelése az ATV irányába teljes egészében megalapozatlan, ezért elutasította azt. Mivel a csatorna korábbi műsorvezetője nem fellebbezett az ítélet ellen – vagyis hallgatólagosan tudomásul vette –, a bíróság döntése jogerőre emelkedett.”