Tegyük fel például azt a kérdést, hogy a mi a demokrácia? Na, ugye. S le lehet vonni azt a következtetést, hogy demokrácia voltaképpen nincs is.
„Természetesen lehetne sorolni az ellenérveket a keresztény európai múlt tagadásával szemben, s még csak nem is kell ehhez kereszténynek lenni. De nem ez az érdekes, hanem az a gondolkodásmód, ahogyan egy keresztény szerző eljut ehhez az elképesztő konklúzióhoz. Ez a keresztény önmegszüntetés módszertana. A séma végtelenül egyszerű, de egyben ijesztő is. Mint látni fogjuk, ezzel a logikai sémával el lehet jutni bárminek a tagadásához.
Először is, fel kell tenni azt a kérdést, hogy a mi a kereszténység? Aztán az így fogalmilag megkonstruált kereszténységet, a tiszta képletet, az igazit, keresni kell a valóságban. Könnyű belátni, hogy az elvontság szintjén megfogalmazott »tiszta« kereszténység a valóságban, vagyis a történelemben - társadalmi szinten - nem létezik. Ki mondhatná ugyanis, hogy a kereszténység klasszikus korszakaiban is, amikor úgymond mindenki keresztény volt, a szó teológiai értelmében mindenki keresztény volt? A »keresztény társadalom« valóban fogalmi konstrukció, de ettől még nem hazugság. A fogalmilag megalkotott »láthatatlan« egyház sohasem azonos a történelemben megvalósuló, „látható” egyházzal. Nincs az egyház számára elkülönített történelem. Ezek után le lehet vonni a következtetést: keresztény Európa nem is volt.
De ugyanezt a logikát alkalmazni lehet más tartalmak nemlétének az »igazolásához« is. Tegyük fel például azt a kérdést, hogy a mi a demokrácia? S aztán meg kell vizsgálni, hogy a demokrácia tiszta fogalmi konstrukciója miként valósul meg a történelemben. Na, ugye. S le lehet vonni azt a következtetést, hogy demokrácia voltaképpen nincs is.
A módszer javasolható mindazoknak, akik valamiképp igazolni akarják, hogy a valóság bizonyos tartalmaihoz való érzelmi viszonyuk kérdéses, mert a hagyományos evidenciák megszűntek a számukra. Bizonytalan identitásúaknak különösen javallt. Ez a dekonstrukció módszertana. Mindent meg lehet kérdőjelezni, aztán számonkérni a valóságon, hogy aztán végül a magától értetődőségek világát felváltsa a teljes kétség. Bajod van a magyarsággal? Semmi gond. Csak tedd fel azt a kérdést, hogy a mi a magyar? Mi is? Na, ugye. Bajod van a nemi identitásoddal? Semmi gond. Csak tedd fel azt a kérdést, hogy voltaképpen mi a férfi, vagy mi a nő? Mi is? Na, ugye. Bajod van a történeti kereszténységgel? Semmi gond. Csak tedd fel azt a kérdést, hogy voltaképpen mi is a kereszténység? Mi is? Na, ugye. Egészen vigasztaló eredményekhez lehet eljutni, ha az ember a bizonytalan identitását racionálisan igazolni akarja.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Nagy siker ez hazánknak.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Európa vezetői már a legrosszabb forgatókönyvvel számolnak, a következmények beláthatatlanok.
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
A fosszilis energiahordozók kiszámíthatatlansága miatt egyre többen keresnek stabilabb alternatívákat.
Valahol történelmet írnának, valahol megtörték az átkot.
Hiába hirdette meg az Európai Unió az orosz energiahordozók teljes kiszorítását, az orosz molekulák közvetítőkön keresztül továbbra is jelen vannak a kontinensen.
Jó nagy bajban van az EU, ha Dobrev Klárától kell értesülnie az ellenük irányuló kémtevékenységről. Ungváry Zsolt írása.
