A keresztény önfelszámolás módszertana

„Természetesen lehetne sorolni az ellenérveket a keresztény európai múlt tagadásával szemben, s még csak nem is kell ehhez kereszténynek lenni. De nem ez az érdekes, hanem az a gondolkodásmód, ahogyan egy keresztény szerző eljut ehhez az elképesztő konklúzióhoz. Ez a keresztény önmegszüntetés módszertana. A séma végtelenül egyszerű, de egyben ijesztő is. Mint látni fogjuk, ezzel a logikai sémával el lehet jutni bárminek a tagadásához.

Először is, fel kell tenni azt a kérdést, hogy a mi a kereszténység? Aztán az így fogalmilag megkonstruált kereszténységet, a tiszta képletet, az igazit, keresni kell a valóságban. Könnyű belátni, hogy az elvontság szintjén megfogalmazott »tiszta« kereszténység a valóságban, vagyis a történelemben - társadalmi szinten - nem létezik. Ki mondhatná ugyanis, hogy a kereszténység klasszikus korszakaiban is, amikor úgymond mindenki keresztény volt, a szó teológiai értelmében mindenki keresztény volt? A »keresztény társadalom« valóban fogalmi konstrukció, de ettől még nem hazugság. A fogalmilag megalkotott »láthatatlan« egyház sohasem azonos a történelemben megvalósuló, „látható” egyházzal. Nincs az egyház számára elkülönített történelem. Ezek után le lehet vonni a következtetést: keresztény Európa nem is volt.

De ugyanezt a logikát alkalmazni lehet más tartalmak nemlétének az »igazolásához« is. Tegyük fel például azt a kérdést, hogy a mi a demokrácia? S aztán meg kell vizsgálni, hogy a demokrácia tiszta fogalmi konstrukciója miként valósul meg a történelemben. Na, ugye. S le lehet vonni azt a következtetést, hogy demokrácia voltaképpen nincs is.

A módszer javasolható mindazoknak, akik valamiképp igazolni akarják, hogy a valóság bizonyos tartalmaihoz való érzelmi viszonyuk kérdéses, mert a hagyományos evidenciák megszűntek a számukra. Bizonytalan identitásúaknak különösen javallt. Ez a dekonstrukció módszertana. Mindent meg lehet kérdőjelezni, aztán számonkérni a valóságon, hogy aztán végül a magától értetődőségek világát felváltsa a teljes kétség. Bajod van a magyarsággal? Semmi gond. Csak tedd fel azt a kérdést, hogy a mi a magyar? Mi is? Na, ugye. Bajod van a nemi identitásoddal? Semmi gond. Csak tedd fel azt a kérdést, hogy voltaképpen mi a férfi, vagy mi a nő? Mi is? Na, ugye. Bajod van a történeti kereszténységgel? Semmi gond. Csak tedd fel azt a kérdést, hogy voltaképpen mi is a kereszténység? Mi is? Na, ugye. Egészen vigasztaló eredményekhez lehet eljutni, ha az ember a bizonytalan identitását racionálisan igazolni akarja.”