„Igen, Tisztelt Kancellár Asszony, Sarrazin az igazat írta meg, az igazat mondta ki. Ezért üldözték mindaddig, ameddig végül kénytelen volt lemondani a Bundesbankban viselt posztjáról. (Ezt idehaza a Népszabadság így ünnepelte akkor: »Berlin: két provokátorral kevesebb«.)
Ennyit a vélemény- és sajtószabadságról, kancellár asszony. A nyilvánosságban önöknél is, nálunk is, és mindenhol a legsötétebb gazemberek és diktátorok tevékenykednek, akik természetesen liberálisnak és az emberi jogok elkötelezett harcosainak nevezik magukat, és gondolkodás nélkül tönkretesznek mindenkit, aki nem az ő nézeteiket vallja, aki elég bátor megtörni a tabukat. Ezek a gazemberek az életünket is elvennék, ha a történelem erre újra lehetőséget kínálna nekik. De ezt Ön is pontosan tudja. Ez a tudás és tapasztalat vitte Önt Európa tönkretevőinek táborába.