„A drámákra, fordításokra, verseskötetre és interjúkötetre jön még rá a Szűcsinger nevű formáció, amelyben Szűcs Krisztiánnal együtt zenésítetek meg klasszikus és saját verseket. Több dalotok is megjelent már Rájátszás- albumokon. Hogyan találtatok egymásra?
Tizenöt éve vagyunk jó barátok, sok közös érdeklődési pontot találtunk. Kiderült, hogy mindketten szeretjük a régi magyar kabarét, rajongunk a Beatlesért és Petőfiért. A régi kuplék nyomai ott vannak a Heaven Street Seven számaiban is. Például a Dél-Amerika is mi a fene, ha nem kuplé? Ugyanúgy az én akkori verseimen is nyomai vannak ennek, az Első Pesti Vérkabaré című kötetem eleve a századeleji pesti kabaré iránti imádatban fogant. Aztán amikor sok évvel később alakult a Rájátszás, felkértek minket, hogy csináljunk valamit közösen. Addigra már tíz éve tervezgettük Krisztiánnal a közös munkát, és ennek a Rájátszás végre keretet adott. A Szűcsinger pedig tényleg valami olyan, vagy jobb is, mint amit réges-rég megálmodtam, legalábbis én. (...)
Visszatérve a Balatonhoz. Milyen lehetőségeket látsz kulturálisan Keszthelyben és a Balaton nyugati régiójában?