Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A baloldali mozgalmakat egyfajta konzervativizmus hajtja. Ahhoz szeretnének visszatérni, ami korábban már bevált, de mára meghaladottá lett.
„A baloldal megújításának hazai diskurzusát alakítani szándékozó Kettős Mérce blog is érzi, hogy a kontinens új baloldali mozgalmai valójában nem nyújtanak újat. – Ahogy a radikális baloldal Európa más részein, úgy a Corbyn-platform sem képes többet mondani a nyolcvanas évek óta szétvert jóléti államhoz való visszatérésen túl – írta még augusztus közepén Pap Szilárd István. Az a helyzet, hogy nem egy esetben úgy tűnik, a baloldali mozgalmakat egyfajta konzervativizmus hajtja. Ahhoz szeretnének visszatérni, ami korábban már bevált, de mára meghaladottá lett.
Tegyük helyre: ha egy politikai erőnek nem a választási siker a célja, akkor nincs értelme a létezésének. Bernie Sanders jó eséllyel csak megszorongatni tudja majd a demokrata előválasztáson Hillary Clintont, a putyinista Jeremy Corbyn pártvezetői–miniszterelnök-jelölti kvalitásai pedig eléggé kérdésesek. A Sziriza látszott kivételnek, ám őket meg bedarálta a politika gépezete: sokáig nem lehet kitartani az idealista-utópikus álmok mellett.
A politika célja a hatalom megszerzése, ha pedig az megvan, akkor a jó kormányzás. A hatalom megszerzéséhez minél nagyobb táborra van szükség, ám ennek kialakítása nem lehetséges úgy, hogy csak egy szűk rétegnek tetsző, meghaladott gondolatokat szajkózunk. Nehéz lehet persze egy ilyen identitásválsággal együtt élni, mármint azzal, hogy efféle gondolatok képezik egy nagy múltú politikai blokk örökségét. Hosszú távon éppen ezért ítéltettek kudarcra ezek a nem is annyira új baloldali mozgalmak – és azok is, amelyek nem képesek kitalálni, hogyan újuljanak meg.”