„A pápa szavai mindig nagyon egyenesek: konkrét módon kéri a közösségektől, plébániáktól, monostoroktól és kegyhelyektől, hogy nyissák meg kapuikat, és legyenek befogadók. S Európa püspökeinek azt mondja: »támogassatok ebben a felhívásban« a gyakorlatban. Mit gondol, meg fog ez valósulni a gyakorlatban?
Igen, biztosan gyors válasz születik. Éppen a következő héten fogunk beszélni erről, amikor az európai püspöki konferenciák elnökei Jeruzsálemben találkoznak szokásos évi plenáris ülésükön. Úgy gondolom, ez újabb ösztönzés lesz arra, hogy még alapvetőbb kapcsolat jöjjön létre az Európában működő különböző egyházak között. (...)
Mit gondol, mi történik az európai szolidaritás szintjén?
Mind Európában, mind nemzetközi szinten vannak pozitív jelek, úgy látom. A veszéllyel szembesülők kétségbeesettségének látványa nem lehet, hogy ne érintse meg mindenki szívét és elméjét. Olaszországban a nép, a mi közösségünk és az állam már régóta keresik a lehető legjobb választ. Ezért ha meglesz ez az egység, ez az összehangoltság európai szinten, amelyért mindig könyörgünk – amelyet mint olasz püspökök mindig kértünk –, az mindenkinek segítség lesz, kezdve éppen ezeken a szegény embereken.”