Az ember, ha parasztot látott, felállt a pokrócról és elvette tőle az előre bekészített pillepalack uhudlert, majd visszafeküdt, a paraszt meg ment szántani a golyóverésbe.
„Csodás beszámoló. Jómagam egyszer találkoztam az uhulderrel. Lentiben voltam katona, már hónapok óta, de még nem ittam egyetlen csepp alkoholt sem. Annak a fényében ez azért nem volt különös, hogy amúgy sem ittam és egy üveg sörtől tökre be tudtam nyomni, ha mégis. Ám egy nap beosztottak a biztonsági őrségbe, ami a létező legnagyobb főnyeremény volt. Azt jelentette ugyanis, hogy az ember kapott egy pokrócot, egy egész vekni kenyeret, kurva sok melegítős és gyíkhúskonzervet, aztán párosával kivitték a laktanya közelében lévő lőtér mellé, és lerakták valamelyik odavezető földút szélére. Hány rejszrekord dőlt meg abban a szép természeti környezetben!
A feladatunk amúgy nem az volt, hogy gecibe fojtsuk Zala megyét, hanem az, hogy megállítsuk és visszafordítsuk azokat a parasztokat, akik a lőtérre belógó földekre mennek dolgozni. A gyakorlatban ez úgy zajlott, hogy az ember, ha parasztot látott, felállt a pokrócról és elvette tőle az előre bekészített pillepalack uhuldert, majd visszafeküdt, a paraszt meg ment szántani a golyóverésbe.
Én ráadásul egy rafkós csókával kerültem tanulópárba, aki azon aggódott, hogy mi van, ha ma nem jönnek a parasztok. Így prroaktív módon rávett, hogy őrhelyünket elhagyva bemenjünk a faluba egy ismerőséhez. Beléptünk egy tök sötét ház konyhájába, ahol nem volt senki, én viszont rááltam a felhalmozott krumplira. Amikor kicsit megszokta a szemem, kiderült, hogy majdnem jól láttam át a helyzetet, azzal a finomítással, hogy 9-14 ember feküdt a padlón, rongyokba burkolva, teljes némaságban, és krumpli helyett az egyikükön álltam, amit udvariasan nem tett szóvá. Itt a haverom szerzett egy üveg uhuldert, amit már odabent meg kellett húznom.
Annyira volt jó érzés, mintha Sütő Tamás alezredest húztam volna meg! Már a házból kilépve elbaglyosodtam, a pokróchoz visszatámolyogva épp hogy el tudtam heverni, máris megjelent az első földműves. Fél óra múlva a szemem már kocsányon lógott ki az üregéből, pockot is hánytam, és amíg Lentiben voltam, soha többé nem ittam egy csepp alkoholt sem.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
A fél világ menekül ettől az adótól: Dánia, Finnország, Izland és Luxemburg is rég eltörölte, mert rájöttek, hogy tönkreteszi a gazdaságot. Ma már csak három országban létezik, de Magyar Péterék rálicitálnának mindenkire. Szalai Piroska elemzése.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Rohamosan megnövekedett az osztrák magániskolák száma, rengetegen menekítik a gyerekeiket az állami iskolákból.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
