„A Smer azonban, mivel vezető politikusai szociáldemokratát maximum a televízióban láttak eddig, nem gondolkodik partnerségben. Egy másik hagyományhoz nyúlik vissza, a szocialista paternalizmushoz, amelyben az állam megszán, ajándékoz, ellát, megsegít.
Nem egyenlő partnerként, hanem hűbéres úrként, feljebbvalóként, megváltóként. Ennek a paternalista politikának a magjában egyébként a tartós demokratikus hagyományok teljes hiánya, illetve a régiónk által a huszadik században bemutatott, feudális és önkényuralmi rendszerek közötti szédelgés van.
A Smer csomagjában találunk jobb és rosszabb intézkedéseket – erről vitázzanak a közgazdászok. A szociálpolitika mindig a gazdasági növekedéssel vívja presztízsharcát, minden kormánynak fájó döntéseket kell hoznia arról, mi mekkora prioritás épp az adott helyzetben.”