Ez nem a martonfaiak és a menekültek harca...

„Míg korábban az áthaladó migránsok kevéssé kértek menekültstátuszt, ma a közel keleti és ázsiai migránsok szinte mindegyike él ezzel a kérelemmel, ami nagyon megterheli a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal rendszerét. Ettől függetlenül a menekültek többsége továbbmegy nyugat felé, így az eljárások legnagyobb része eredménytelenül zárul, mert a menekült eltűnik a BÁH szeme elől.

Vagyis: Magyarország egyértelműen tranzitország és nem célország. És – az eddigi tapasztalataink szerint - a menekültek békés emberek és nem jelentenek veszélyt a magyar lakosságra. A pár héttel ezelőtti debreceni konfliktus is egy személyes konfliktus következménye volt, amely nem a helyi lakosság ellen irányult, és eddig nem bántottak egyetlen magyar polgárt sem.

A hazai táborokon belüli túlzsúfoltság azonban érthető módon növelheti a feszültséget az ott élőkben és ez a zsúfoltság érthető módon megijeszti a helyieket is, akik többnyire nincsenek hozzászokva ilyen sok külföldi jelenlétéhez. Ennek ellenére sokatmondó az, hogy idén lényegében semmilyen konfliktus nem volt a határ menti településeken élők és amenekültek között.

A déli határoktól a Magyarországra illegálisan belépő, menekültkérelmet benyújtó személynek befogadóállomásra vagyis menekülttáborba kell utaznia (ilyen van Debrecenben, Bicskén, Nagyfán, Vámosszabadiban, Salgótarjánban stb.), de a határtól a táborokba való eljutás nehézkes. A hatóság nem megfelelően készíti fel az útra a menekülteket: nem kapnak megfelelő (anyanyelvi) tájékoztatást, többnyire este viszik ki őket a vasútállomásra, a táborok kilométerekre vannak a céltelepülés vasútállomásától. A magyar hatóság sokszor szétszakítja az együtt érkezőket, ezek a családok Budapesten próbálnak – próba szerencse alapon – egymásra találni, ezért is várakoznak a fővárosban ilyen nagy számban. És itt várják azt a valakit is, aki segít nekik továbbmenni nyugat felé.

Nagyon sokan vannak azok is, akik a túlzsúfolt menekültbefogadó állomásokon próbálnak felkészülni az újabb indulásra. Ezért fontos új, ideiglenes, de a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, kisebb létszámú (maximum 500 fős) táborokat létrehozni az ország területén, de nem mindegy hogy hol. A menekültek ellátását emberi módon, hatékonyan kell megoldani, viszont fontos a táborok és azok környezete közti egyensúly is, ezért egyetlen települést sem szabad túlterhelni menekültekkel. Ezért nem támogatható a kormány azon elképzelése, hogy két kistelepülésen tervez ideiglenes befogadóállomást telepíteni.

A kormánytól ezért azt követelem, hogy tisztességgel, a lehetséges helyszínek lakosaival történő érdemi egyeztetésekkel, a lakosság és a menekültek érdekeinek figyelembevételével találják meg azokat a helyszíneket, ahol befogadóállomást létesítenek. Ne így!

A martonfaiaktól pedig azt kérem, hogy hallgassanak a józan eszükre, és ne üljenek fel az uszításoknak. Az, ami miatt ma itt vagyunk nem a menekültek és a martonfaiak harca, hanem egy álszent kormány és egy semmibevett, átvert nép küzdelme.”