Jó hír a családoknak: változik a Babaváró támogatás igénylési korhatára!
Fontosnak tartjuk, hogy minden élethelyzetben segítsük a magyar családokat.
Ötven év múlva a népességnek már az egyharmada betölti a 65. évét, az idősek két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. A helyzet kezelhetetlen lesz, ez mélyebb szakmai hozzáértés nélkül is belátható. A nyugdíjkorhatár felemelését nem lehet megúszni, hacsak nem nő sokszorosára a munka hatékonysága.
„A KSH statisztikái szerint a születések száma idén mind a négy hónapban meghaladta a 2014-es szintet. Lehet-e ezt már azoknak a kormányintézkedéseknek a hatásaként értékelni, amilyen a családi adókedvezmény vagy a gyed extra?
Valóban emelkedett a születések száma, és kétségtelen, hogy 2014 januárjában igen lényeges programot vezettek be, ám hogy ez annak a hatása, azt még korai lenne kijelenteni. Rövid idő telt el azóta, és míg a gyermekvállalásra a negatív intézkedések szinte azonnal hatással vannak, a pozitívak csak hosszabb idő után, mert idő kell, hogy beérjenek.
Ezért mondják azt a demográfusok, hogy egy stabil, kiszámítható család-, illetve gyerektámogatási rendszerre van elsősorban szükség?
Igen. A gyerekvállalás hosszú távra szóló döntés, és az elmúlt évtizedekben nem volt nemzeti, politikai konszenzus abban, hogy ez a társadalom jövője szempontjából is fontos kérdés. Folyamatos húzd meg, ereszd meg jellemezte a magyar családpolitikát, ami miatt azt sokféle jelzővel lehetett illetni, csak a stabillal nem.
De azzal például, hogy bőkezű, talán igen.
Nemzetközi összehasonlításban mindig bőkezű volt és ma is az a magyar családtámogatási rendszer. A baj csak az, hogy az állandó változtatások miatt az érintettek már nem tudják, hogy sűrű szövésű, vagy éppen lyukas a szociális védőháló. A jóléti állami intézmények lényege a stabilitás, hogy a piac, a gazdaság változékonyságából eredő bizonytalanságot ellentételezzék.
(...)
A válások mennyiben befolyásolják a demográfiai folyamatokat?
Lehet, hogy meglepő lesz, de a legújabb demográfiai irodalom szerint a gyerekszámot nem feltétlenül befolyásolja negatívan a válás intézménye. Sok esetben ugyanis a válás után a volt férj, feleség új párkapcsolatba lép, és az új párok elég gyakran egy közös gyermek vállalásával pecsételik meg a kapcsolatukat. A hazai vizsgálatok egy része is azt mutatja, hogy egy válást követően születnek meg a második, harmadik, negyedik gyerekek. A vizsgálatok másik részéből viszont az látszik: az új kapcsolatban a közös gyerek vállalásának éppen az a gátja, hogy a pár egyik tagjának már van gyereke. Mindenesetre a demográfiai szakirodalom már nem mondja ki egyértelműen, hogy a válás csökkenti a gyerekszámot.
Az alacsony születésszám, a várható élettartam növekedése miatt Magyarország is elöregszik. Milyen következményekkel jár mindez?
Az, hogy tovább élünk, alapvetően jó dolog, és erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Egy mai 60 éves 5-6 évvel több egészségben eltöltött életévre számíthat, mint aki húsz évvel ezelőtt volt ennyi idős. A várható élettartam növekedésével persze a betegségben töltött életévek száma is növekszik. Erre a szociális, egészségügyi rendszerek még nem készültek fel, pedig a probléma egyre égetőbb.
Miként az is, hogy mielőbb kitaláljuk: közép- és hosszú távon hogyan, miből kívánjuk fenntartani a nyugdíjrendszert.
Az anyagi teher nagysága attól függ, hol húzzuk meg a nyugdíjkorhatárt. Jelenleg a népesség valamivel több mint hatoda elmúlt 65 éves, de csak minden hetedik magyar 15 év alatti. Ötven év múlva a népességnek már az egyharmada betölti a 65. évét, az idősek két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. A helyzet kezelhetetlen lesz, ez mélyebb szakmai hozzáértés nélkül is belátható. A nyugdíjkorhatár felemelését nem lehet megúszni, hacsak nem nő sokszorosára a munka hatékonysága.
Mondhatjuk-e, hogy a korai halálozáson kívül, amit lapunknak adott interjújában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális vezetője, Jakab Zsuzsanna is az átlagosnál kedvezőtlenebbnek ítélt, demográfiai szempontból Magyarországon nagyjából ugyanolyan tendenciák érvényesülnek, mint általában Európában?
Alapvetően az európai, főként a kelet-európai tendenciák érvényesülnek nálunk is, de azt kell mondanom, hogy azért a lehetőségeinkhez képest rosszabb a helyzet, akár a termékenységet, akár a halálozást nézzük.”