Ukrán közigazgatási reform és kisebbségi érdekképviselet

„A kárpátaljai magyarság politikai, nyelvi, kulturális, oktatási és egyéb jogai intézményes érvényesíthetőségének biztosítására egy, a magyarságot magába foglaló járás létrehozása adna lehetőséget, mely az önkéntesség elve alapján szervezett etnikai szempontokat is figyelembe vevő kistérségekből tevődne össze. Egy ilyen magyar járás (povit) létrehozása mellett foglalt állást a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség(KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) is. A Beregszászi Járási Tanács nyilatkozatban fordult az államfőhöz, a miniszteri kabinethez, a Kárpátaljai Megyei Tanácshoz, valamint Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának kárpátaljai képviselőihez, melyben azt kéri, hogy a tervezett közigazgatási reform során Kárpátalján hozzanak létre egy Beregszász központú, magyar többségű járást. Az említett érdekvédelmi szervezetek és testületek, a hatályos ukrán törvényeknek megfelelően, a magyar településeket magába foglaló járás kialakítása mellett olyan további kistérségek létrehozását is szorgalmazzák, amelyekben nem bontják meg a tömbben élő magyarság egységét. A magyar településeket egyesítő povit kialakítása területi keretet biztosíthatna a kisebbségi nyelvhasználat hivatali szinten történő alkalmazására, hasonló képen a magyar tankerület és egy jövőbeni etnikai választási körzet kialakításának is földrajzi alapjait képezheti. Egyébként Petro Porosenko és Brenzovics László, a KMKSZ elnöke között megkötött választási megállapodásban az elnökjelölt vállalta azt, hogy a jövőbeni közigazgatási reformok keretein belül biztosítani fogja a nemzetiségi kisebbségek jogait és érdekeit a területi közösségek szintjén.