„Pedig az Orbán-Simicska háború Simicska-taktikája már-már alattomosan lappangó gyilkosnak látszott: a közbeszerzéseken rendre aláígérni az orbáni új-mamelukoknak, és akkor nem csak a Simicska-birodalom marad életben, etetheti tovább a sajátjait. Hanem, ha az árlenyomó versenyben a másik oldal nyer is, kevesebb jut visszaosztásra, kevesebb kerülhet a megnyert, többnyire uniós közpénzekből fideszes párt- és magánzsebekbe.
Ám a pénzügyi-gazdasági kivéreztetés tipikus taktikáját, ami Gönyünél is csaknem bejött, a hatalom nagyon eltanulta korábbi önmagától, és alattomosságban tökéletesítette is. Az egykor volt tanár, Simicska most sokkal többet is veszíthet Gönyünél. Mert a Közbeszerzési Döntőbizottság a Szásák fedélzetére vonatkozó hamis adatszolgáltatás miatt három évre kizárta minden közbeszerzésből a Közgépet, amely bíróságra megy ugyan, ami viszont nem halasztó hatályú. A hatalomnak a menekültek, a közigazgatás simicskátlanítása, a média igencsak költséges átszervezéses kisajátítása mellett még arra is jutott ideje, hogy a legnemesebb szervénél ragadta meg a renegáttá lett egykori barátot. Megmutatva: lankadatlanul nem ismer kegyelmet semmilyen eltévelyedővel, főként nem ellenféllel, ellenséggel szemben.
A köznép - valójában a minden feje fölötti hatalmi harcot pénzelő elszegényedett sok gyalog - azt gondolhatja: mi közöm hozzá, egyik kutya, másik eb, nem kell félteni egyiket sem, és messziről próbálja szemlélni az egészet. Talán észre sem veszi, hogy a kormányzati hurrá-plakátkampánynak mennyire igaza van: »a magyar reformok működnek«. Kíméletlenül. Úgy, ahogy a kormányfő kigondolta.”