Egy liberális Tusnádfürdőn

„A téma, amiben megszólalhatok, látszólag politikamentes, de csak látszólag. Természetesen el szeretném mondani, hogy a magyar innováció globális kilátásai nagyon jók, és azt is, hogy miért jók, hogy történelmi viharaink hogyan ültették el génjeinkben az innovativitást, ami nélkül nem maradtunk volna fenn több mint ezer évig – és ez most hogyan válhat hasznunkra gyorsan és feltartóztathatatlanul globalizálódó világunkban. Ezekre a gondolatokra úgy hiszem, lesz fogadókészség ezen a fórumon is.

De azt is el szeretném mondani – és ez már lehet, kevésbé fog tetszeni a hallgatóságnak –, hogy az államnak nem úgy kellene próbálni segíteni az innovatív vállalkozásokon, ahogyan azt most teszi. Nem pénzt kell önteni beléjük, mert megtérülést kereső tőke több is van a világban, mint megtérülést hozni tudó vállalkozás. Az államnak az sem dolga, hogy kijelölje a »Magyarország adottságaihoz illő fő fejlesztési irányokat« és »kitörési pontokat« (hogy politikusaink kedvenc kifejezéseit használjam), mert ezt a piacon működő vállalkozóknak jobban kell érezni. El szeretném mondani, mi kellene ahhoz, hogy a bennünk levő kreativitást ne az állami pénzek lenyúlására, hanem a világpiacon való boldogulásra használjuk. El szeretném itt is mondani, hogy semmivel sem lehet jobban megölni a vállalkozó kedvet, semmivel sem lehet jobban rombolni egy valóban polgári középosztály kialakulásának esélyeit, mint a nagykapitalisták haveri alapon történő irányított kiválasztásával, olyanok »helyzetbe hozásával«, akiknek tudása, kreativitása enyhén szólva nem áll arányban politikai lojalitásukkal (copyright Lányi András). El szeretném mondani, hogy a kiválasztás nem az állam, hanem a piac dolga, viszont a liberálisok szerint sem magától működik a piac – az államnak rengeteg dolga van abban, hogy a piac jól működjön és a győztesek ne tudják erőfölényükkel visszaélve kiiktatni a további tisztességes versenyt.

Itt is el szeretném mondani, hogy az egyedi esetekre szabott visszamenőleges hatályú törvénykezés szülte jogbizonytalanság mennyit árt a vállalkozó kedvnek. El szeretném mondani, hogy ezerféle kedvezmény helyett transzparens és egyszerű adórendszer kellene. Itt is el szeretném mondani, hogy egy gazdasági szektor tartósan kiemelkedő profitabilitását a piacszabályzás korrigálandó hibájának kell tekinteni, nem pedig kiszámíthatatlan különadókkal lenyúlni a szektor profitját. Mert ez a gyakorlat megöl minden vállalkozó kedvet, az innovativitásunkat pedig a gyorsan változó szabályokhoz való ügyes alkalmazkodás irányába tereli.

Mindezt elmondtam már sok helyen, de vonz a kihívás, hogy ezeket a liberális gondolatokat most az illiberalizmus fellegvárában mondhatom el.”