A román felsőoktatási intézmények később állítják ki az alapfokú diplomát, mint hogy azt a magyar mesterképzésre való jelentkezés során le kellene adni, a tanulmányok befejezését tanúsító igazolást pedig a magyar Oktatási Hivatal nem fogadja el. Emiatt több erdélyi magyar fiatal felvételije megnehezült.
Az Átlátszó oktatási aloldala arról ír, hogy bizonyos bürokratikus rugalmatlanságok miatt komoly akadályokba ütközik a Romániában alapfokú diplomát szerző magyarok jelentkezése magyarországi mesterképzésre. A portál azt írja, van, aki lemaradt a felvételiről az Oktatási Hivatal merevsége miatt.
A probléma egyik gyökere, hogy a román felsőoktatásban rendszerint később állítják ki az alapfokú képzést végzettek számára az oklevelet, mint a magyarországi intézmények felvételijéhez szükséges dokumentumok leadási határideje. Ráadásul a tanulmányok befejezését igazoló, de még a diploma átvételét megelőzően kiállított okiratokat a magyar szervek hivatalosan nem fogadják el. Ennek eredményeként tavaly a pórul járt erdélyi jelentkezők egyéni jogorvoslati kérelmeket adtak be az őket ért hátrány kiküszöbölésére.
Az Oktatási Hivatal végül pozitívan bírálta el a kérelmeket, de mostanáig nem módosított a szabályokon, mert a hivatal azt hitte, idén a romániai hallgatók már korábban átvehették az okleveleiket. Ezt abból gondolták, hogy ebben az évben már a jelentkezési időszak elején is érkeztek be ottani oklevelek. Ez a feltevés azonban tévedés – írja cikkében Unyatyinszki György – mivel az idén beküldött román oklevelek azoktól a hallgatóktól származnak, akik tavaly végeztek, de akkor nem vállalták a fenti bürokratikus hercehurca kockázatát, és inkább vártak egy évet.
Az Átlátszó oktatás arról is ír, hogy a magyar egyetemek példásan kezelték a helyzetet 2014-ben: még az egyéni jogorvoslati eljárások befejeződése előtt megfelelően tájékoztatták az érintett leendő hallgatókat a kezdődő tanévvel kapcsolatos tudnivalókról, és lehetővé tették számukra, hogy az órákat hallgatói jogviszony hiányában is látogassák.
Az Oktatási Hivatal azzal indokolja a problémát, hogy a Románia és Magyarország közötti egyezmények nem mondják ki: a tanulmányok befejezését igazoló okirat a diploma helyett elfogadható. A Főtér.ro-nak Király András oktatásügyi államtitkár és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Soós Anna is azt mondta, hogy a helyzet meg fog oldódni, de idén ehhez még mindig egyéni különeljárásokra lesz szükség.
Lannertnek és a balos szociológusoknak választaniuk kell: vagy pluralizmus és szabadság van az oktatásban, vagy egyenlőség. A kettő egymással ellentétes. Szilvay Gergely írása.
Hová vezetne ez?
„Felelősséggel tartozunk a nálunk tanuló több ezer diákért” – írták.
Máskülönben „nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára.”
A Die Weltwoche szerzője szerint valójában az Európai Unió és a civil szervezetek akarata érvényesülhetett a választáson.
A cél az, hogy több lehetőség, nagyobb rugalmasság és korszerűbb tanulási környezet lehessen az iskolákban.
A nézők megértését kérik.
Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.
