„Azt kívánom, hogy minél több ember vegyen részt a napokban megrendezendő biciklis túrán! Azt kívánom mindenkinek, hogy lássa és érezze az Ormánság szépségét kerekezés közben! Arra kérek mindenkit, hogy vegyen részt ezen a csodálatos eseményen! Gratulálok, és sok sikert kívánok a szervezőknek!
Hogy én miért nem veszek részt?
Mert nem tűröm el, hogy engem és társaimat – akik a szívünket kitettük az Ős-Dráva program sikere érdekében – nap mint nap megalázzanak! Többek között olyan politikai szereplők, akik a közéleti kurválkodáson kívül semmihez sem értenek, és semmit nem tettek még le az asztalra. Az Ormánság asztalára. Büntetett előéletű firkászok faggatnak a hülye és aljas kérdéseikkel naponta. Ha pedig megrendelés érkezik ezekhez a bűzlő médiumokhoz – sajnos sokszor kormánypárti oldalról –, ők rögtön ugranak, s ordas hazugságokat terjesztenek rólunk. (Amúgy tudjuk, kik osztják az észt a megyében közülünk. Összesen két emberről van szó… Pedig nem egy pártban vannak, mégis ők osztják le a lóvét… Ha kell, a sajátjaikra törnek, csak azért, hogy mások semmit se tehessenek (((Viktor! Vedd már észre!!!Ezek maffiózók!!!!)))
Néha tényleg úgy érzem, kitinpáncélt kell növesztenünk, hogy elviseljük mindazt a gyalázatot, amit ezek a gazemberek ránk ragasztanak.
Teljes skizofrénia, hogy (pártfüggetlenül) nyalják a seggét politikai hobbitoknak egy – egyébként dicséretes – rendezvény miatt, mindeközben a megvalósult projekt elindítói a XXI. század verbális máglyáin végzik.
Helyosztás zajlik: egyszer ez, egyszer az az erős ember. Ha valaki persona non grata, akkor társai az ellenzéki sajtó segítségével próbálják lejáratni.