Egy ma 22 éves Daher Pierre maximum a zöldhatáron át léphetne be az országba – nyílt levél

Kedves Pierre!

Beszéljünk őszintén! Mint félbevándorló a bevándorlóval. Pályafutásod miatt megérdemled a tiszteletet. Életutad igazi sikertörténet. Libanoni diákból magyarországi orvossá, kórházigazgatóvá, utána pedig Fideszes képviselővé váltál. Nem kis teljesítmény, le a kalappal! Biztos vagyok benne, hogy mindezt úgy érted el, hogy közben soha nem vetted el magyarok munkáját, hiszen egyetlen arra érdemes bennszülött sem pályázott az általad betöltött pozíciókra.

Éppen fényes pályafutásod miatt az Indexnek – bevándorlás témájában – adott interjúd igencsak méltatlan. Nem egy sikeres, magabiztos, integrálódott külföldi, hanem egy kimosakodott arab képét tükrözi, aki sikerei és eredményei ellenére sem tudja levetkőzni az eredeti kultúrájából magával hozott szervilizmust, kisebbrendűségi komplexust és törzsi öntudatot. Az interjúból kirajzolódó Daher Pierre Kosztolányi villamosának utasaira emlékeztet, akik, miután nagy nehézségek árán felkapaszkodtak, fintorogva lenézik, és legszívesebben lelöknék az új felszállókat.

Megértem, hogy „teljes mértékben egyetértesz” Orbán Viktorral. Mindketten tudjuk, hogy a Közel-Keleten ez úgy megy, hogy ha a patriarcha (arabul za’ím) valamit mond, akkor az meg van mondva. A klienseknek azzal csakis egyetérteni lehet, azt csak megerősíteni szabad. Különutas, a fő csapásiránytól akár csak árnyalatokban elérő véleménynek nincs helye. Félreértés ne essék: nem a véleményeddel, hanem a szervilis magatartással van a probléma. Az Orbán Viktor által felvázolt bevándorláspolitika irányával nagy vonalakban magam is egyetértek. Más kérdés ugyanakkor, hogy a populista, már-már ostoba kommunikáció miatt nem csak félbevándorlóként, de a témával foglalkozó kutatóként is forr a vérem.

Az indexes interjúdat olvasó laikus azt hiheti, a libanoni valamiféle különleges faj, mely Isten ajándékából kiemelkedett a barbár közel-keleti masszából. Azt mondod, a gondot nem is a Nyugaton élő valódi libanoniak okozzák. Van egy rossz hírem. A tizenötmillió libanoni kivándorló közt elenyésző a hozzád hasonló „valódi libanoni”. Pontosabban szólva: legalább annyira „valódi” a berlini szalafita, a párizsi drogárus vagy épp a Sydney strandjain szőke lányokat zaklató fiatal suttyó is. Egyébként is: komolyan gondolod, hogy harminc évvel azután, hogy gazdasági okokból hátat fordítottál szülőhazádnak, éppen Neked tiszted eldönteni, hogy ki az igazi libanoni és ki nem?

Miért állítaná manapság bárki, hogy libanoni, ha egyszer nem az? A libanoni útlevél menekültnek sok, bevándorlónak kevés. Manapság az „álszíriaiak” vannak divatban. Olyan palesztinok és libanoniak (igen, jól olvasod, magam is találkoztam már ilyennel), akik a biztos menekültstátusz miatt állítják, hogy az Iszlám Állam vagy a szír rezsim rémtettei elől menekültek el. Európába bejutni – ha valakinek nincs vastag bankszámlája – legkönnyebben ugyanis így lehet. Ne legyenek illúzióid: a hatályos szabályozások miatt egy ma 22 éves Daher Pierre maximum a zöldhatáron át léphetne az ország területére.

Az interjúból úgy tűnik, nem szívleled az Európában élő, normákra fittyet hányó muszlimokat. Ezzel magam is így vagyok. Ezzel együtt talán Te sem gondolod komolyan, hogy csakis miattuk rossz a közel-keletiek megítélése. Persze megértem, ha libanoni keresztényként kellemesebb számodra, ha Európában nem a koszos arabok, hanem a koszos muszlimok képezik közutálat tárgyát. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a berlini rendőröknek nem okoznak fejfájást a drogot terjesztő libanoni keresztény suhancok, vagy a svéd Söldertalje lakóinak nincs tele a hócipőjük a helyi normákra fittyet hányó iraki asszír keresztényekkel. Laikus nyugati számára arab és arab közt annyi a különbség, mint antialkoholista számára a barack- és szilvapálinka közt: mindegyik rossz szájízt és fejfájást okoz. Vagy a tanult libanoniakra gondoltál? Van egy újabb rossz hírem: a „tanult libanoniak” nem bizonyítottak többet, mint a tanult irániak, törökök, palesztinok, marokkóiak, kirgizek vagy épp togóiak.

Három évtizedes itt tartózkodásod után talán eljött az ideje, hogy frissítsd libanoni szoftvered. Európában, és ezen belül Magyarországon nem kell exkuzálnod magad felvállalhatatlan honfitársaid miatt. Nem kell egy képzelt, jó imázsú kollektívába helyezned magad. Az individualista kultúra szépsége, hogy az egyént nem származása, hanem teljesítménye alapján ítéli meg. Mint ahogy tette veled is. Magyarország már befogadott téged. Ezt pedig egy dologgal hálálhatod meg: nem nézed hülyének a polgárait.

Barátsággal,
Sayfo Omar