„Idegeneket hív…”

Gyerekkoromban volt egy mese arról, ki lopta el a süni almáját. Minden állat letagadta, a medve is azt mondta: „Én nem!”, de az egyik pofája feldagadt, pont egy almányi dudor látszódott.

Nem szeretném, ha az írásom egy olyan lapban jelenne meg, amelynek anyacége médiavásárlóként vett részt a plakátkampányban. Ennél többet nem tehetek, de ennyit tennem kell, hiszen én is bevándorlók gyereke vagyok. Ahogy mindannyian.
„Magamtól nem jutott volna eszembe sem posztolni, sem azt tenni, amit tettem, de Borissza Kitti épp akkor mondott fel a Hamu és Gyémánt érdekeltségébe tartozó médiavásárló ügynökségnél, mikor én egy kedves levelet kaptam a Hamu és Gyémánt magazintól, melyben a magyar krimivel foglalkozó lapszámukhoz kértek tőlem egy rövid írást. Nyilvánosan elvből nem politizálok, eme bejegyzést sem annak szánom, sokkal inkább közéletinek, de a bevándorlással kapcsolatos jelenlegi kampány mélyen felháborít a magam, és bánt az ideérkezők nevében. Először arra gondoltam, megírom a novellát, majd a honort átutalom a Kétfarkú Kutya Pártnak, de úgy döntöttem, hogy a magam eszközeivel – legyenek bármily kevesek és erőtlenek is, hiszen plakátot nem tépkedhetek, tüntetni nem megyek – emelem fel a szavamat az ellen, ami történik. Így a kedves megkeresésre udvarias nemleges választ küldtem. Nem szeretném, ha az írásom egy olyan lapban jelenne meg, amelynek anyacége médiavásárlóként vett részt a plakátkampányban. Ennél többet nem tehetek, de ennyit tennem kell, hiszen én is bevándorlók gyereke vagyok. Ahogy mindannyian.#bevandorlovagyok”