A védelem csörgősipkás bohócot csinált a bíróságból, amely ahelyett, hogy ezt kikérte volna magának, még asszisztált is hozzá. A közvélemény eközben az ügyészségen kéri számon az eljárás elhúzódását. Interjú.
„– Mi a véleménye a Fővárosi Ítélőtábla Biszku-perben hozott döntéséről, amelyben hatályon kívül helyezte az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet, illetve új eljárást írt elő?
– Fontosnak tartom előzetesen leszögezni, hogy az ügyészség és a főügyész nem szokott bírósági ítéleteket, döntéseket kommentálni. Magam sem vagyok ennek híve, és ha a táblabíróság ebben az ügyben felmentő ítéletet hoz, meg sem szólalnék, mert akkor mentünk volna a Kúriára. Most mégis meg kell ezt tennem, mert a bíróság döntése megítélésem szerint arcpirító, a tábla mondvacsinált indokokkal küldte vissza az ügyet első fokra. A bírói munka lényege a döntésről szól, a bírónak döntenie kell, ha az elé vitt a bizonyítékok alapján ez lehetséges. A Biszku-ügyben viszont a bíróság azt kérdőjelezte meg – lényegében a védő álláspontját felhasználva –, hogy az ügyészség által elé tárt bizonyítékok elégségesek ehhez. A védelem csörgősipkás bohócot csinált a bíróságból, amely ahelyett, hogy ezt kikérte volna magának, még asszisztált is hozzá. A közvélemény eközben az ügyészségen kéri számon az eljárás elhúzódását. Ezt nem hagyom, mert itt nem arról van szó, hogy az ügyészség nem végezte el a dolgát, hanem arról, hogy a bíróság nem mert eleget tenni a kötelességének, és ezt történelmietlen, iratellenes és végrehajthatatlan bizonyítási iránymutatásokkal leplezte.
– A táblabíróság iránymutatásként több dolgot is előírt az új eljárást lefolytató bírói tanácsnak. Ezt hogyan értékelné?
– Az első pont többek között arról szólt, hogy az MSZMP korabeli iratai nem használhatók fel önmagukban okirati bizonyítékként, mert nem hatóság állította ki azokat, így nem számítanak közokiratnak. Ezért az abban foglaltakra a bíróság szerint bizonyítást kellett volna felvenni, például, hogy egy jegyzőkönyv szövegszerű leirat vagy összefoglalás-e. Ez teljesen elfogadhatatlan. Soha senki nem kérdőjelezte meg a jelenleg levéltárakban őrzött, korabeli MSZMP-jegyzőkönyvek és -okiratok hitelességét, ahogy azt sem, hogy ezek az állampárt akaratát, véleményét tartalmazták. Ezért ebben a körben szakértőt kirendeltetni egész egyszerűen felesleges. A legszomorúbb és egyben legfelháborítóbb kijelentés a bíróság részéről azonban az, hogy azért kell történész szakértőt kirendelni a karhatalom működésével kapcsolatban, mert az nem történelmi tény, hogy a karhatalom a Kádárral szemben ellenséges lakosság megfélemlítésére és terrorizálására jött létre. Ezt a bíróság szerint az is bizonyítja, hogy a karhatalomnak volt fegyverhasználati szabályzata. Nos, fegyverhasználati szabályzata a második világháborúban a német és szovjet csapatoknak is volt, mégis háborús bűncselekmények tucatjait követték el.”
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
A miniszterelnök leszögezte, tudja, mi a teendő a választás másnapjától.
Milyen országban élünk, és ehhez képest milyen országban szeretnénk élni a következő négy évben?
A nyugatiak száz évvel ezelőtt egyszer már az életünkre törtek.
A miniszterelnök a beszélgetés során többek között elárulta, hogy mit tart az elmúlt 16 év legnagyobb eredményének. De a hiányosságokról is szót ejtett.
A miniszterelnök szerint az európai vezetők körében egyetértés van abban, hogy az energiaválság elkerülhetetlen.
Dömötör Csaba jelezte, a Fidesz feljelentést tesz, és kifogást nyújt be a választási bizottságnál.
A médiakritikus nem kímélte sem a szervezőket, sem a heremutogató Ecküt, akit egyenesen „tiszás szatírnak” nevezett.
