„Ez a kis játék a nagy számokkal pusztán azért jutott eszembe, mert a Tarsoly-birodalom kártyavárként történt összeomlása óta rengeteg szó esik az ETO szükséges megtisztulásáról. Valóban itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba, a fő kérdés már csak az: hogyan? Nyilván nem egyedi győri probléma, hogy a magyar labdarúgásban kifizetett pénzekről nem illik sem kérdezősködni, sem beszélni. Szintén tabutéma, hogy egy-egy játékos mennyi pénzért kötelezi el magát új klubjához. Ronaldo, Bale példájából azonban látjuk, hogy más európai országokban nem városi legendaként számolnak annak utána a helyiek, hány millió euróért öltik magukra a mezt a játékosok. Úgy, hogy a Real Madrid és az ETO esetében legfeljebb a pálya méretei és a labda paraméterei azonosak – mindannyian tudjuk, hogy a madridi fehérek és a Rába-parti zöld-fehérek teljesen más dimenzióban játsszák a világ legnépszerűbb sportját.
Az, hogy az ETO játékosok mennyi pénzért futnak ki a gyepre az NB III-ban, kapunk-e erről hivatalos adatokat, ősszel kiderül. A nyilvánosság mellett szól, hogy az indulási jogot megszerző ETO futsalklub évente 15 millió forint körüli sporttámogatást kap a győri önkormányzattól. A futsalcsapat ügyvezetője, Drucskó Zoltán a Nemzeti Sport Online szerdai megkeresésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, hogy az ETO 130 millió forintos köztartozását banki hitelből rendezték volna. Elmondása szerint »a tartozás rendezésének mikéntje nem nyilvános információ«.
Egy biztos: ezzel a hozzáállással nehéz lesz tiszta vizet önteni a pohárba.”