Faji alapú villongások

„Mindezek következtében − a másfél millió afroamerikai férfi hiányában − ma minden száz fekete nőre csupán nyolcvan férfi jut, és ez a gyászos arány egy háború utáni ország populációmegoszlására emlékeztet. Ez a helyzet értelemszerűen kevesebb házasságot, több házasságon kívül született gyermeket, a helybeli kolóniák felbomlását és lassú elsorvadását eredményezi. Még a mozgalmas hatvanas évek idején történt, hogy militáns fekete vezetők egy csoportja, így a legendás Malcolm X (eredeti nevén: Malcolm Little) vagy El­dridge Cleaver, a Fekete Párduc mozgalom (Black Panthers) alapítói azzal vádolták meg a kormányt és a CIA-t,hogy az utóbbi szervezet tudatosan és szervezetten szállítja az olcsó drogokat a városszéli fekete gettókba, és ezzel népirtást követnek el. Habár ezt a vádat akkor még a mérsékeltebb fekete politikusok is elutasították, mára ismét kialakulóban van egy hasonló elmélet, amely szerint a rendőrség szándékosan provokálja az afroamerikai lakosságot, hogy az ezt követő utcai harcok leverésével rombolja le önbecsülésüket és ellenállókészségüket, egyfajta pszichológiai hadviselést folytatva ellenük.

A baltimore-i incidens azonban úgy tűnik, felülírja ezt a teóriát, hiszen ott jóformán az összes magas hivatali pozíciót betöltő köztisztviselő is színes bőrű, beleértve a helyi rendőrfőnököt és a polgármester asszonyt is − az USA elnökéről most nem is beszélve. Nem lehet könnyű dolguk, hiszen az egyik oldalon a társadalmi legitimációt kell képviselniük, fel kell szólítaniuk a polgárokat az alkotmányos rend tiszteletben tartására, másrészt azonban tisztában kell lenniük a mélyszegénységben élők kilátástalan helyzetével is. 1971 szeptemberében New York állam Attica városának börtönében lázadás tört ki a többségében fekete rabok között, amelynek következtében az akkori kormányzó, Nelson A. Rockefeller utasítására a rendőrök példátlan brutalitással léptek fel a rabokkal szemben, akik elszántan védekeztek. A mészárlássá fajult ütközetben a fegyverropogás közben a fegyőrök egy súlyosan sebesült rabot rángattak ki a romok alól, aki azt kiáltotta: »Ezek itt vadállatok, már csak mi, fegyencek maradtunk emberi lények!« Huszonkilenc rab, továbbá tíz túsz halt meg a négy napig tartó véres összecsapásokban.