„A trojkának tudnia kellene, hogy a görögök szinte állandósult csődközeli helyzete sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint az újabb megszorításoktól remélt haszon. A bizonytalanság nyomán gyengül az euró, és ismét kiújulhat az eurózóna perifériáján lévő országokra átterjedő »fertőzés« veszélye. Geopolitikai szempontból nézve a tét még nagyobb: a konfliktusokkal amúgy is terhelt balkáni helyzetet kiszámíthatatlan irányba vihetné a görög rendszer megingása, miközben Európa déli államainak az első vonalból kell megküzdeniük az észak-afrikai és közel-keleti menekültáradattal.
A görögök kilátástalan helyzetéért megoszlik a felelősség. A válság előtti két évtizedben felváltva kormányzó Új Demokrácia Pártot és a Pánhellén Szocialista Mozgalmat a közpénzek hanyag kezeléséért, az ország eladósításáért és a makrogazdasági adatok kozmetikázásáért már rég felelősségre kellett volna vonni. Az Európai Bizottság ott hibázott, amikor a feltételek teljesítése nélkül beengedte a görögöket az euróövezetbe. A trojka bűne pedig a helytelen gazdaságpolitika erőltetése. A közös felelősség közös megoldást igényel, és ehhez nem csak az egyik féltől kellene engedményt várni; a görögöknek már nincs hová hátrálniuk.
Két évvel ezelőtt a magyar kormány bezáratta a valutaalap budapesti képviseletét, mert az idő előtti végtörlesztést választotta. A görög példán láthatjuk, mitől szabadultunk meg.”