Meddig leszünk bűnösök? – Holokauszt a Pázmányon

2015. május 30. 10:17

A rendszerváltás után születtem, elméletileg „tiszta lappal”, nem fertőzött Marx, sem Szálasi. Azonban az idők folyamán rá kellett jönnöm, hogy bűnös vagyok, méghozzá háborús bűnös. Negyedik generációs, ha jól számolom.

2015. május 30. 10:17
Domján Dániel Ferenc
Kiötlött fejemből egy gondolat

„A rendszerváltás után születtem, elméletileg »tiszta lappal«, nem fertőzött Marx, sem Szálasi. Azonban az idők folyamán rá kellett jönnöm, hogy bűnös vagyok, méghozzá háborús bűnös. Negyedik generációs, ha jól számolom.


Szerencsére szüleim értelmes emberek, így már elég korán ismertem a holokausztot. Természetesen egy gyerek nem tud mit kezdeni hatmillió ember szisztematikus kiirtásával, de borzalommal töltött el már akkor is. Aztán egyre többet hallottam a témáról, gimnáziumban tematikus órát is tartottak a holokausztról, kötelező jelleggel megnéztük moziban a Sorstalanságot is. Valóban megrázó film, főleg egy fiatalnak. Akkoriban kezdett a téma egyre kényelmetlenebbül érinteni. Ki volt ugyanis, aki ezeket végrehajtotta? Hát a magyarok. Mert ugye nincs átmenet, valaki vagy zsidó-mentő, vagy zsidó-irtó volt. Én legalább is ezt olvastam ki mindenhol: kollektív bűnösök voltak a magyarok. Akkor valóban a történelem részének gondoltam a dolgot. (...)

Így érünk el ahhoz, hogy miért is ellenzem, hogy legyen egy egész féléves kurzus, ahol CSAK a holokausztról van szó. És itt most veszem a bátorságot és nem csak a saját nevemben beszélek, hanem azoknak a nevében is, akikkel beszélgettem, olvastam/hallottam a véleményét. A holokauszttal kapcsolatban a szándék pont a fordítottján sült el, kontraproduktív lett, a témát annyira és annyiszor a magyar emberek arcába nyomták, hogy egész egyszerűen megunták. Elvesztette az igazi jelentését a megemlékezés, és ezt igazán tudhatták volna előre. Azt is tudhatnák, hogy amit az emberek számára kötelezővé tesznek, az előbb-utóbb utálat tárgya lesz. Jó szándékból írom: az egyetem vezetésének komolyan el kellene gondolkoznia, hogy kockáztatja-e, hogy a holokausztot kötelező elutasítás alá vonja-e. És itt ismét kiemelem, hogy nem csak a saját véleményem, el kell beszélgetni az egyetemistákkal és rá fognak jönni, hogy ez így működik. Sokkal pozitívabb fogadtatása lett volna, hogy ha csinálnak egy előadássorozatot a XIX. – XX. század népirtásairól, nagy tragédiáiról. Nekem ugyanis például a Don-kanyar a nagy tragédia, dédnagyapám ott halt meg, mégsem erőltetném rá senkire, hogy 12X1,5 órán keresztül azt tanulja.

Vitát indítottam talán, nem is annyira titkolt célom, azonban úgy érzem, itt volt az ideje, hogy leírjam az erről alkotott véleményemet. Aki nácinak, holokauszttagadónak vagy relativizálónak talál, az nem értette meg, mit írtam, arra azonban véleményem szerint senkinek nincs szüksége, hogy folytassuk az eddigi »vitaformulát« és elbeszéljünk egymás mellett. Azonban szerintem a vélemények közeledhetnek annyira, hogy eljöjjön az idő, amikor végre le tudjuk zárni magunkban a hetven évvel ezelőtt történteket, méltón tudunk emlékezni az áldozatokra és végre a jövőbe is tekinthetünk. Mert nem vagyunk bűnösök.”
 
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 248 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kitiltott
2015. június 01. 20:55
egy icipici adalék a holokauszt tanításhoz: A Berlinben megjelenõ Prizyv nevû orosz újság 1920. február 5-i száma egy érdekes, 1919. decemberi dátummal ellátott, héber nyelvû dokumentumot közölt, amely fényt derített a zsidóság titkos szervezeteire Oroszországban: Az okiratot egy Zunder nevû halott zsidó zsebében találták, aki a 1 1. Mesterlövész zászlóalj bolsevik parancsnoka volt. Teljes egészében a következõket tartalmazta: TITKOS. - Az Izraelita Nemzetközi Liga fiókjainak képviselõi számára. Izrael Fiai! Közeledik végsõ gyõzelmünk órája. A világ uralmának küszöbén állunk. Amirõl korábban csak álmodhattunk, most közel került a megvalósuláshoz. Nem sokkal korábban gyengék és tehetetlenek voltuk, most pedig a világ katasztrófájának köszönhetõen büszkén emelhetjük fel fejünket. Mindamellett azonban óvatosaknak kell lennünk. Biztosra lehet mondani, hogy miután átmasíroztunk lerombolt és legyengült oltárokon és trónokon, ugyanazon a kijelölt úton kell tovább haladnunk. Az idegen vallás és doktrínák tekintélyét nagyon sikeres propagandával könyörtelen kritikának és gúnyolódásnak tettük ki. Megingattuk a kultúrát, a civilizációt, a hagyományokat és a keresztény nemzetek trónjait. Mindent megtettünk, hogy az orosz népet a zsidó hatalom rabigájába hajtsuk, és végül térdre kényszerítsük õket. Mindezeket majdnem teljes egészében véghezvittük, de ugyanakkor nagyon óvatosaknak kell lennünk, mert a fõ ellenségünk az elnyomott Oroszország. Oroszország feletti gyõzelmünk, amelyet szellemi felsõbbrendûségünkkel értünk el, a jövõben egy új nemzedékkel ellenünk fordulhat. Oroszországot legyõztük és tönkretettük. Oroszország haláltusáját vívja lábunk alatt, de ne feledjétek - egy pillanatra sem -, hogy óvatosaknak kell lennünk. A szent törõdés védelmünkért nem enged sem sajnálatot, sem könyörületet. Végre megpillanthatjuk az orosz nép keserû, súlyos helyzetét, és láthatjuk õket könnyek között! Ezt a népet tehetetlen rabszolgákká alacsonyítottuk azáltal, hogy megfosztottuk õket tulajdonuktól és aranyuktól. Legyetek óvatosak és legyetek csendben! Nem kegyelmezhettek ellenségünknek. Véget kell vetnünk az orosz nép legjobb és vezetõ elemeinek, hogy a legyõzött Oroszország ne találhasson vezetõket! Ezáltal minden lehetõség megszûnik számukra, hogy ellenálljanak hatalmunknak. A munkások és parasztok között gyûlöletet és vitákat kell szítanunk. Háborúk és osztályharcok elpusztítanak minden kincset és kultúrát, amelyet a keresztények teremtettek. De legyetek óvatosak, Izrael Fiai! Közel van gyõzelmünk, mert a politikai és gazdasági hatalmunk és befolyásunk a tömegekre gyorsan fejlõdik. Felvásárolunk kormánykölcsönöket és aranyat, ezáltal irányító hatalmunk van a világ tõzsdéi fölött. A hatalom a kezünkben van, de legyetek óvatosak- ne helyezzetek bizalmat áruló, sötét hatalmakba! Bronstein (Trockij), Apfelbaum (Zinovjev), Rosenfeld (Kamenyev), Steinberg - mindegyikük mint sok ezernyi más, Izrael igaz fiai. Oroszországban a hatalmunk korlátlan. A városokban a népbiztosság és az élelmiszerbizottság, a házbizottság, stb. a mi embereink kezében van. De ne hagyjátok, hogy a gyõzelem megrészegítsen benneteket. Legyetek óvatosak, elõvigyázatosak, mert csak mi magunk védhetjük meg magunkat! Ne feledjétek, hogy mi nem bízhatunk a Vörös Hadseregben, amely egy nap ellenünk fordulhat. Izrael Fiai! A régóta vágyott gyõzelmünk órája Oroszország fölött már közel van. Szilárdan vonjátok össze soraitokat! Tudassátok népünk nemzeti politikáját! Harcoljatok az örök eszmékért! Tartsátok az õsi törvények szentségét, melyeket a történelem hagyott ránk! Védelmezzen és vezessen szellemünk és tehetségünk! Aláírás: az Izraelita Nemzetközi Liga Szentpétervári Fiókjának Központi Bizottsága.
szuverén
2015. június 01. 10:18
-Meddig leszünk bűnösök? Ha, abban bíznék; hetedíziglen lennénk, derűlátó lennék. Ugyanis, ez már eredendő bűnné vált. Azzá akarják tenni. Mely mérhetetlenül aljas, zsarnoki módszer. Jut eszembe, Ádám Éva, meg az alma. Érthető vagyok ugye? -Magyarország, meg oszt aztán a magyarság, tevékenyen részt vett a zsidók deportálásában. Mantrázzák!!! Eleddig, leginkább csak olvastam és nem írtam. Kivéve a gépész szakterületemet. Egy történelmi tételről, szinte sosem olvastam. Nevezetesen; jelenkorunk erkölcseit, a múlton nem lehet számon kérni. -Még a tárgyilagos történészektől sem olvastam a következőket: Évek óta dúlt a háború. Háborús viszonyok voltak. A halál az élet megszokott „rendje” volt. Jött a parancs, a hadkötelezetteknek a bevonulásra. Azután tovább, a Don kanyar felé. Mérsékelten tisztelt íróasztal-szakértők, valóban van némi (mélységesen, aljasan hazug) igazságuk. Mert, valóban volt választásuk. A bevonulás, vagy hadbíróság és a garantáltan halálos ítélet. Valahogy így szól egy sláger; vajon te mit választanál? Volna! -Zsidók deportálása, a magyar közigazgatás tevékeny résztvételével történt. Mérsékelten tisztelt íróasztal-szakértők, valóban van némi (mélységesen, aljasan hazug) igazságuk. És... még annál is mélységesebb tudatlanságuk. Avagy még mélységesebb, hazug sunyiságuk. A csendőrség közreműködött, igen így volt. Úgy tűnik, fogalmuk sincs róla. A csendőrségre, a katonai szabályzat vonatkozott. A csendőrség megkapta a parancsot, a zsidóság begyűjtésére. Volt választásuk; parancsteljesítés, vagy hadbíróság és a halálos ítélet. De, ez már csak azért sem igen volt alternatíva számukra, mert az engedelmességre esküt tettek. Már, ha fel tudnák fogni, hogy akkoriban, mit jelentett az eskü. Az esküszegés szégyen volt, melynél még a halál is jobb volt. Persze értem én, hogy nem értik ezt, mert nem akarják érteni. Háború volt, a katonák mentek keletre. Jó eséllyel; meghalni. A zsidók mentek nyugatra. Dolgozni? Meghalni? Tudhatták? S, ha tudták, is volna, mit tehettek volna. Esküszegést? Amikor, akkor és ott, abban a kaszáló időkben. A katonák „jogosan” halnak meg? A zsidók "jogtalanul"? A szövetségesek szőnyegbombázása miatt, jogosan haltak meg a nem zsidó civilek is, vagy jogtalanul? Olvastam olyan ostobaságot is, hogy még a mozdonyvezetők is vétkesek voltak. Akik Németország felé továbbították a vonatot. Na-már-most, akkor a mozdonyfűtők is? Vagy még a szénbányászok is? Miért ne? Elvégre elvárható, hogy gondolhatták volna, hogy ezzel a szénnel, mozdonyt is fűtenek. Mellyel a gonosz mozdonyt fűtők, bűnrészesen elősegítik, hogy a még gonoszabb mozdonyvezetők, mozdonyt vezessenek, gonosz célok felé. Hát ilyen egyszerű ez kérem. Mármint azzal a mérhetetlenül tudatlan (jól tudom, nagyon is tudatos) észjárással. -Úgy tudom a kollektív bűnösség, elve nem európai. Úgy tudom a szülők bűnéért, a fiaikat felelőssé tenni nem európai. A más szülő bűnéért az én, (meg a más fiait) fiaimat felelőssé tenni, meg különösen nem. „…..Kivéve a gyevi bírót....”? Micsoda mélységesen undorító, ocsmány hozzáállás ez?
vakhangya5
2015. május 31. 21:11
"""Meddig leszünk bűnösök? – Holokauszt a Pázmányon""" Javaslom, hogy legyél az elsők közt aki kalapáccsal neki esik a német megszállási emlékműnek ami nem más, mint annak mementója, hogy elhazudod a holokausztban való magyar részvételt.
iurex
2015. május 31. 18:30
Bevezetnek egy kurzust a Pázmányon. Miért következik ebből, hogy bárkiben lelkiismeretfurdalást akarnának gerjeszteni? Pont ez az előfeltételezés mutatja, hogy van értelme... Sajnos a magyar társadalom eléggé elfogadó a szélsőjobbos eszmékkel kapcsolatban, az oktatáson kívül milyen más eszközt lehetne bevetni?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!