Akarat

Tiszta TGM. Jó helyzetfelmérés, rossz diagnózis. Igen, munkaerő túlkinálat van (nevezzük munkanélküliségnek) aminek következtében a munkavállaló rossz alkupozicióban van, tehát keveset keres. Mitán pedig az ő keresetéből levont illetékből fizetik az egészségügy kiadásait illetve a munkanélküli egyáltalában nem tud hozzájárulni ezekhez a kiadásokhoz, de nagyon helyesen részesül az ellátásból, az egészségügy dolgozói is keveset keresnek. (Ráadásul a gépek, berendezések és eszközök ugyanannyiba kerülnek, mint máshol, tehár a bérekre lehet csak kevesebbet költeni.) A megoldás, hogy sokkal többen dolgozzanak, mert akkor nőnek a bérek és akkor lehet többet fizetni az egészségügyi személyzetnek is. Ehhez pedig beruházás kell (Akármennyire kárhoztatja ezt a cikkíró.) Persze lehetne hitelből emelni a béreket vagy emelni az illetékeket, a beruházók távoznának, még kevesebb munkahely lenne, még kevésbé lehetne fizetni az egészségügyieket (is). Köszönjük, probáltátok már, csőd lett a vége.

"mert ebben az országban néhány kiváltságos szakmát és települést leszámítva mindenki keveset keres" Szóval egy szerkesztőségi cikk ilyet leír? Akkor amikor a tanárok bérét 3 alkalommal emelték, most a rendvédelmi dolgozókét, adókedvezményt vezettek be, amivel millók jártak jól... Szánalmas.

Azért keresnek keveset a nővérek, mert a 2010 előtti kormányok az eü.l költségvetésből kivontak a pénzek egy részét (többek között szociálpolitikára használták), nem tették bele ami járt volna és nem emeleték a jövedelmeket az elvárt mértékben. Mindennek a hatása ezekben az években csapódik le. " Amikor 2004-ben megfogalmaztuk a sztrájkköveteléseinket, úgy számoltunk, hogy a rendszerváltástól 1500 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. Emellett egyetlen kormány sem fizette be a privatizációs bevételekből a több mint 220 milliárd forintnyi járuléktartozást az egészségbiztosításnak. A folyamatos forráskivonást jelzi, hogy ma a bruttó hazai termék öt százalékát sem költjük egészségügyre, ezzel az uniós országok között az utolsó helyen állunk. Emellett azt is látni kell, hogy az egészségügyből lehetett a legtöbb pénzt kilopni." " Azért alakulhatott ki ez a helyzet, amiről ma mindenki beszél, mert korábban a szakszervezetünk küzdelmeihez egyetlen szervezet sem csatlakozott azok közül, amelyek most tiltakoznak. Ha ők 2004-ben vagy később nem maradnak csendben és nem maradnak otthon, hanem csatlakoznak a sztrájkköveteléseinkhez és a megmozdulásainkhoz, akkor sokkal keményebb helyzetet tudtunk volna teremteni a szociálliberális kormányok számára. A privatizáció esetében is „hátradőlve ült” minden szervezet, és nem voltak figyelemmel arra, hogy ezzel a munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek a közalkalmazottak." Forrás: http://szakszervezetek.hu/index.php/hirek/14626-cser-agnes-a-2004-ben-megfogalmazott-sztrajkkovetelesek-ma-is-aktualisak Bérek az egészségügyben http://www.workania.hu/cms/hirlevel/2011-december/berek-az-egeszsegugyben/43547

"ebben az országban néhány kiváltságos szakmát és települést leszámítva mindenki keveset keres." A minimálbér összege 2015 január 1 -től havibér esetén 105.000 Ft. Közel 1,3 millió magyar dolgozik minimálbérért. 2013. szeptember 16. hétfő 05:31:59 mfor.hu Mi a megoldás? El kell-e fogadni az elfogadható jövedelem mértékére dr. Dénes Tamásnak a Magyar Rezidens Szövetség elnökének a követelését a nettó orvosi fizetésekre vonatkozóan? egy kezdő orvosnak nettó 300 ezer, egy szakorvosnak 500 ezer, egy adjunktusnak 600 ezer, egy főorvosnak 700 ezer forintot kellene keresnie, hogy ne fogadjon el hálapénzt és Magyarországon maradjon.