Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Amikor a minimálbérről van szó, a közgazdászok álláspontja két csoportra osztható fel: vannak, akik ellenzik és vannak, akik támogatják a minimálbért.
„Növekedési veszteséget okoz azzal, hogy kiszorulnak a piacról azok a vállalkozások, amelyek nem annyira profitabilisek, hogy képesek legyenek az állam által meghatározott magasabb bérszínvonalat fedezni a bevételeikből. Emiatt a minimálbéremelés következményeként növekszik a munkanélküliek száma. Emiatt a minimálbéremelés a döntéshozók által nem várt, vagy nem kívánt társadalmi következményekkel járhat:
1) Komoly költséggel járhat a munkaerőpiacról a magas minimálbér miatt kiszorultak minimális életfeltételeinek állami jóléti rendszeren keresztüli biztosítása.
2) Súlyos feszültséget okozhat, ha a magas minimálbér miatt kizártak között különösen nagy számban vannak olyanok, akik valamilyen életkori/etnikai/vallási kisebbséghez tartoznak. Ilyen esetben könnyen előfordulhat, hogy kialakulnak többszörösen hátrányos helyzetű, »társadalomból« kizártak »kasztjai« vagy »gettói«, akik között könnyen kialakulhat vagy felerősödhet egy olyan mikrokultúra, amely szembefordul a többség által elvárt normákkal, s olyan magatartási formákban jelentkezhet, mint fekete munkavégzés, kriminalizálódás, etnikai ellentétek kiéleződése, politikai radikalizálódás.
A minimálbér ellenzői arra is felhívják a figyelmet, hogy sok esetben annak hatása látszólagos, mert a munkáltatók a béren kivüli jutattások csökkentésével ellensúlyozzák a megnövekedett bérköltségek negatív hatását, aminek következményeképpen a minimálbéremelés hatása jóval kisebb, mint azt támogatói remélik.”