„Egyre kevésbé hittem el, hogy egy jogtudományi kar és egy alkotmánybíróság által szervezett, az emberi jogokról szóló, tudományos konferencián vagyok.
Először Trócsányi László, jelenlegi igazságügy-miniszter, jogtudós, korábbi alkotmánybíró azon mondatán akadtam fenn, amellyel azt mondta, hogy az Alaptörvény nem a pozitivista jogfelfogás talaján áll. Nem tudom, hogy a miniszter mire figyelt, amikor az elmúlt években számtalan esetben az alkotmányellenes helyzetet azzal oldották fel, hogy az alkotmányellenes szabályt beleírták az Alaptörvénybe, és a negyedik módosítással egyszer és mindenkorra kizárták, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányosság szempontjából megvizsgálhassa az Alaptörvény-módosításokat, ezzel az Alkotmánybíróságból Alaptörvény-bíróságot csináltak. Kevés ennél pozitivistább jogfelfogás talaján álló lépést tudok elképzelni az Alaptörvénnyel kapcsolatban.
Az igazi meglepetést viszont az okozta, amikor Trócsányi a nyitó előadásában szóba hozta a TASZ egyik kampányát. Ekkor ugyanis úgy tűnt, nem tud különbséget tenni emberi jogok és alanyi jogosultságok között. A TASZ Mondj igent! kampányával kapcsolatban azt mondta, hogy nevetséges azt állítani, hogy a házasságkötés szabadsága emberi jog lenne, hiszen ebből az következne, hogy az államnak kellene feleséget találnia annak, akinek nincs. A hallgatóság jót derült ezen, pedig a sajtószabadság sem jelenti, hogy az államnak kellene adni a papírt és a nyomdagépet. Nem gondoltam volna, hogy egy volt alkotmánybíró, aki minisztersége után feltehetően vissza akar térni az akadémiai pályára, megenged magának ilyet szakmai közönség előtt. De amikor a következő előadó, Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke is tulajdonképpen ugyanennek a felfogásnak a talaján állva beszélt, már tudtam, nagyobb a baj, mint gondoltam. Ő azt mondta, hogy a köztársasági alkotmány (amit ő nem így nevezett) azon rendelkezéséből, miszerint a Magyar Köztársaság mindenkinek biztosítja a tulajdonhoz való jogot, szerinte az következne, hogy a javakat egyenlően fel kell osztani mindenki között. És ez persze nonszensz volna.”