A
tilalom egy hosszú évek óta kiválóan működő orosz-amerikai kooperációra utal, amelynek keretében az USA évente sok százmillió dollár értékben importál csúcstechnológiájú rakétahajtóműveket Oroszországból, többek között azért, hogy azok segítségével pályára állíthassa saját kémműholdjait. Az orosz exporttilalommal érintett rakétamotor, az RD-180 története a hidegháborús Hold-verseny idejére nyúlik vissza. Míg az amerikaiak megengedhették a leghatékonyabb, de méregdrága hidrogénüzemű hajtóművek kifejlesztését, a szovjet mérnökök kénytelenek voltak a fizikai lehetőségek legvégéig kitolni a meglévő kerozinos technológia határait. Noha a Holdért folytatott versenyt az oroszok elbukták, a lehetetlennek tűnő feladat megoldása bravúrosan sikerült, olyannyira, hogy a Szovjetunió széthullása után az amerikaiak inkább finanszírozták az RD-180 kifejlesztését, semhogy megkíséreljék lemásolni egykori riválisuk hetvenes évekbeli technológiai áttörését.
Magyarra lefordítva ez annyit tesz, hogy Moszkva jó pénzért kész volt technológiai segítséget nyújtani az amerikaiaknak ahhoz, hogy azok high-tech eszközeikkel szemmel tarthassák a világ bármely pontját. Így magát Oroszországot is. Nem mintha ez a felállás ne mozgathatná meg alaposan a világ bármely konteó-hívőjének képzeletét, de a helyzet még ennél is ellentmondásosabb. A dolog ugyanis úgy fest, hogy az amerikaiak anélkül importálják az orosz hajtóműveket, hogy ténylegesen rá lennének szorulva a technikai segítségre.