Miközben tehát az USA minden létező eszközt megragad arra, hogy európai szövetségeseit rábírja Moszkva gazdasági elszigetelésére, nem ritkán jelentős anyagi áldozatvállalást kérve tőlük, saját maga évi néhány százmillió dollár költségmegtakarítás reményében aggály nélkül folytat az oroszokkal együttműködést. Mindezt ráadásul egy olyan területen, amely közvetlenül érinti a nemzetbiztonsági érdekeit. Csak az ügy súlyának érzékeltetése végett: olyan eszközök felbocsátását bízza a Pentagon az orosz hajtóművekre, amelyeknek a feladata észlelni az ellenséges interkontinentális ballisztikus rakéták fellövését egy esetleges atomháború első perceiben.
Hogy még egy csavart vegyen az amúgy is ellentmondásos történet, még csak az sem igaz, hogy Washington az adófizetői érdekében támaszkodna az oroszok rakétatechnológiájára. A dél-afrikai származású dotkom-milliárdos, Elon Musk által alapított magánűrvállalat, a SpaceX rakétája, az utolsó turbópumpáig amerikai fejlesztésű Falcon 9 ugyanis
karnyújtásnyira van attól, hogy megszerezze a kémműholdak fellövéséhez szükséges kormányzati tanúsítványokat. Amint ez megtörténik, a Pentagon az érintett költségeit akár felére is leszoríthatja, a kaliforniai cég ugyanis évek óta a világ legversenyképesebb árait kínálja a kereskedelmi műholdakat üzemeltető vállalatoknak. A Falcon 9 jelenleg Amerika egyetlen kereskedelmileg versenyképes űrrakétája. 2010 óta eddig 16 alkalommal juttatott űreszközöket alacsony Föld körüli és geostacionárius pályára, valamint öt alkalommal juttatott ellátmányt a Nemzetközi Űrállomásra a társaság saját fejlesztésű Dragon teherűrhajója segítségével.
Azonban mintha a Védelmi Minisztérium tudatosan törekedne arra, hogy Musk startup vállalatát távol tartsa a katonai eszközök fellövésének zsíros piacától. A Légierő versenyeztetés nélkül példátlan nagyságú,
11 milliárd dolláros keretszerződést kötött a ULA-vel és ezzel lényegében elkötelezte magát valamennyi leszerződött orosz hajtómű felhasználása mellett. A hivatalos indokolás szerint a giga-bevásárlás célja az elérhető legnagyobb árkedvezmény kiharcolása volt,
John McCain arizonai szenátor szerint azonban az orosz technikához való ragaszkodás valódi indoka az újonc kaliforniai vállalat védelmi piactól való távol tartása lehetett.
Spacex Falcon 9 rakéta
Spacex Dragon teherűrhajó
Az orosz rakétahajtóművek amerikai importjának az évei meg vannak számlálva
Véleményét osztotta Elon Musk is, olyannyira, hogy vállalata
perre ment a Légierővel. A bírósági eljárás a SpaceX számára kedvezően, peren kívüli egyezséggel ért véget, amelyben a kormányzat ígéretet tett a Falcon 9 engedélyeztetési eljárásának felgyorsítására. „
Tulajdonképpen arra kértük őket, hogy egy olyan cégnek ítéljenek oda szerződéseket, ahol valószínűleg soha nem kapnak majd állást, egy olyannal szemben, ahol a barátaik dolgoznak. Tehát a saját barátaik és a későbbi karrierjük ellen kellett volna dönteniük” –
mondta az egyezség nyélbeütését követően Musk.
Bárhogy is alakul a jövőben a Pentagon tendereztetési gyakorlata, annyi bizonyos, hogy az orosz rakétahajtóművek amerikai importjának az évei meg vannak számlálva. Annak ellenére, hogy a készleten lévő orosz technika még évekig biztosítani tudja az amerikai kémműholdak fellövését, a Kongresszus kiemelt nemzetbiztonsági prioritásként a Védelmi Minisztérium
feladatává tette az RD-180-ast felváltó hazai rakétahajtómű kifejlesztését és rendszerbe állítását. A kormányzat által favorizált ULA egy másik dotkom-milliárdos, az Amazon-alapító Jeff Bezos cégével
megállapodott egy nagy teljesítményű metánüzemű rakétamotor kifejlesztéséről, így maga is megtette az első lépéseket az RD-180-as kiváltására.