„Több mint tíz éve párttá alakult a Jobbik, azóta itt van stabilan és győzködi arról a választót, hogy szavazzon rá. Lassan tíz éve mondogatják mások, hogy a Jobbik növekedésének komoly határai vannak, lehetetlen, hogy a párt az élre kerüljön. Mindeközben a Jobbik eljutott a legutolsó falvakba is, ott van mindenütt, jelenleg pedig tényleg max. annyiban lehet reménykedni, hogy maradjanak csak meg másodiknak. Mit számít ilyenkor, hogy egyesek (köztük velem) kormányképtelennek (és vállalhatatlannak) tartják a Jobbikot, és nem tudják elképzelni Novák Elődöt belügyminiszterként? Miért, kit kellene elképzelni annak, Vadai Ágnest, Kerék-Bárczy Szabolcsot?
A Jobbik a lassú építkezést választotta, és bizony, ha valaki évente csak fél vagy egy százalékot növekszik, az előbb-utóbb húsz meg huszonöt százalék lesz. A Fidesznek is kellett tíz év, hogy életében először kormányra kerüljön. És kellett nyolc, hogy oda visszajusson.
Mi a terv? Hogy 2017-ben majd alakul valami, és az egyszeriben legyőzi az évről évre erősödő Jobbikot, illetve a mostani kormánypártokat? Hogy az Együtt-PM, a DK meg az MSZP majd megint összeadja meg nem is adja össze, amije van, hátha most majd sikerül? Hogy majd létrehoznak valami újat, ami elhatárolódik a régitől, majd folytatja ugyanott? Aztán amikor szoros verseny után a Jobbik megveri a Fideszt, lesz egy újabb szusszanásnyi idő, amikor nem kell majd arról magyarázkodni, hogy Kunczéval, Gyurcsánnyal, Falussal és Pásztorral ugyan merre és miért? És mi mire várunk?”