„A legújabb módosítási terv szerint a közfoglalkoztatási törvény kiterjeszti a közfoglalkoztatási jogviszonyt azokra az esetekre is, amikor a munkaügyi központ foglalkoztatási, munkajogi, pszichológiai vagy egyéb tanácsadást szervez valakinek. Tehát lényegében az aktív álláskeresők is közfoglakoztatottak lesznek, ezzel javítva a foglalkoztatottsági statisztikákat. Az, hogy ők nem dolgoznak, nem juttatják jövedelemhez a családjukat, az mellékes és lényegtelen információ.
Tehát papíron már csak annyi kell a teljes foglalkoztatottsághoz, hogy a nem aktív álláskeresőket is foglalkoztatottnak nevezze ki a kormány. Nem is értjük, miért nem hoznak erről törvényt?
A való világban viszont mást látunk. Egy teljesen értelmetlen, alulfizetett közmunkarendszert, ami valóban sok olyan embernek ad munkát, aki a jelen helyzetben máshogy nem juthatna hozzá, de a valódi gondokat nem oldja meg, nem vezet be a munkaerőpiacra, éhbérre elegendő fizetést ad sokszor vállalhatatlan munkakörülményekkel, és sokszor értelmetlen munkafolyamatokkal. Nem mellesleg olyan baráti vállalkozókat is segítve alkalmasint, akik korrekt béreket is megengedhetnének maguknak, de inkább közmunkáztatnak közpénzből.”