Javaslat az InternetKon kérdéseire

„1. Senki sem vitatja azt a célt, hogy a felhasználók minél olcsóbban jussanak minél jobb minőségű internethez. Ön szerint ennek érdekében csökkenjenek-e az internet-előfizetés adóterhei?

a. Igen, a kormány az adócsökkentési tervei között sorolja az elsők közé az internet előfizetés közvetlen adóterheinek (ÁFA) csökkentését, mert így a fogyasztói árak is közvetlenül csökkennek. 
b. Igen, a kormány adócsökkentési programja részeként mérsékelje/szüntesse meg a távközlési vállalkozások különadóit. Ennek hatása nem feltétlenül jelenik meg a fogyasztói árak csökkenésében, de bővülnek a szolgáltatók lehetőségei a hálózatfejlesztésre és a szolgáltatásaik minőségének további javítására.
c. Nem kell csökkenteni az internetezéssel kapcsolatos adókat, mivel az ebből származó költségvetési bevételek fontosak az állami feladatok biztonságos ellátásához, így egyebek közt az internet-hozzáférés feltételeinek javítását szolgáló programok támogatásához is.
d. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

2. Vannak, akik szerint a mindenki számára elérhető internet nélkül nem lehetséges valódi társadalmi esélyteremtés. Mások szerint az internet nem létszükséglet. Ön szerint váljon-e széles körben elérhetővé a szociálisan rászorulók és a nagycsaládosok számára egy kedvezményes árú internet-előfizetést biztosító »internet-alapcsomag«?

a. Igen, a szociálisan rászorulók és a nagycsaládosok kaphassanak kedvezményes árú internet-alapcsomagot és internetezéshez szükséges eszközöket. 
b. Igen, de ne csak a szociálisan rászorulók és a nagycsaládosok számára. A fogyatékkal élők és azok is kaphassanak kedvezményes árú internet-alapcsomagot és internetezéshez szükséges eszközöket, akik munkájuk során hivatásszerűen gyermekekkel foglalkoznak (pl. pedagógusok, az utánpótlás-nevelésben dolgozó edzők, stb.).
c. Nincs szükség kedvezményes internet-alapcsomagra; ennek költségeit a szolgáltatók a többi fogyasztóra terhelnék, az érintettek kedvezményes internetezésével összefüggő költségvetési kiadásokat pedig valamennyi adófizető viselné.
d. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

3. Sokak szerint digitális tudás nélkül az internetkapcsolat és az internetezéshez szükséges eszközök nem hasznosulnak megfelelően, ezért egy esetleges »internet-alapcsomag« jogosultjai számára az internetezéshez szükséges ismereteket is elérhetővé kell tenni. Mások úgy vélik, a kedvezményezettek képzése csak még drágábbá tenné a támogatást.

a. A kedvezményezettek csak úgy juthassanak »internet-alapcsomaghoz« és eszközökhöz, ha vállalják, hogy az internethasználatot segítő képzéseken vesznek részt.
b. A kedvezményesen juttatott »internet-alapcsomag« és eszközök mellé ne járjanak kötelezettségek, még az internethasználatot segítő képzéseken való részvétel se legyen kötelező.
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

4. Vannak, akik szerint helyes volna, ha minden településen elérhető lenne ingyenes wifi, mivel így bárki ingyenesen hozzá tudna férni az internethez. Mások úgy vélik, ez csökkentené a szolgáltatók forgalmát és bevételeit, így esetleg visszavetné a további fejlesztéseket. Ön mit gondol: legyen-e minden településen ingyenes internet-elérést biztosító wifi hozzáférési pont?

a. Igen, fontos, hogy minden magyar településen legyen legalább egy olyan középület (pl. önkormányzat) és közterület (pl. a főtér), ahol bárki számára ingyenes wifi szolgáltatás érhető el.
b. Ne legyen ilyen állami intézkedés; nem ingyen wifire, hanem megfizethető árú vezetékes és mobilinternetre van szükség. 
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

5. Sokan úgy vélik, hogy Magyarország jelentős versenyelőnyre tehet szert, ha az oktatási rendszerben többször és mélyebben tanítanák a digitális ismereteket, és a teljes oktatási rendszert digitalizálnák. Mások szerint az oktatás fejlesztése során más programok fontosabbak a digitális fejlesztéseknél. Ön szerint az oktatási rendszer fejlesztése terén melyek a legfontosabb teendők? (Több válasz is lehetséges!)

a. Képezni kell a tanárokat: fontos, hogy a diákok, a hallgatók informatikai kérdésekben is megfelelően felkészült pedagógusokhoz, oktatókhoz fordulhassanak.
b. Digitalizálni kell a tananyagokat, döntően ezekre kell építeni a tanterveket, a tanmenetet.
c. Meg kell újítani az oktatási intézmények és kollégiumok informatikai eszközparkját és biztosítani kell az eszközök fenntartásának, üzemeltetésének pénzügyi feltételeit.
d. Minden oktatási intézményt és kollégiumot el kell látni szupergyors internettel.
e. Valamennyi említett intézkedésre szükség van. Kiemelt jelentőségű programként kell kezelni a teljes oktatási rendszer digitális fejlesztését.
f. Az oktatási rendszer digitális fejlesztését megelőzően másra van jelenleg szükség, az oktatási fejlesztésekre szánt pénzt inkább a már megkezdett egyéb oktatási programokra, intézkedésekre kell fordítani.
g. A diákokat inkább meg kell védeni az internettől, nem pedig még az iskolában is erre tanítani őket. 
h. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

6. Sokak szerint az iskolákban a jelenleginél alacsonyabb évfolyamokon el kellene kezdeni az informatika oktatását, több és gyakorlatiasabb informatika órát kellene tartani. Mások úgy vélik, inkább az egyéb (tehát nem informatika) tantárgyak óráin kellene többet/hatékonyabban használniuk a tanároknak az informatikai eszközöket és az internetet. Megint mások úgy vélik, a gyerekek maguktól is épp eleget interneteznek. Ön mit gondol? (Több válasz is lehetséges!)

a. Növelni kell az informatika tantárgy jelenlegi óraszámait a köznevelési rendszer valamennyi szintjén és intézményében. 
b. Szükséges ismét bevezetni az informatika oktatását az általános iskola első öt évfolyamán, a középiskolai érettségit megelőző utolsó két évfolyamon, a szakiskolában és a szakképzésben.
c. Más tantárgyak óráin kell többet/hatékonyabban használni az internetet.
d. Valamennyi említett intézkedésre szükség van: a legjobb megoldás az, ha az egész oktatási folyamat digitális, és a diákok tablettel járnak iskolába. 
e. Szükséges az informatikaoktatás súlyának növelése, de nem a nélkülözhetetlen hagyományos készségek (írás, olvasás) rovására. 
f. A jelenlegi helyzet szerintem megfelelő.
g. A legjobb, ha a gyerekek az internetet nem használják még többet az iskolában – otthon vagy a barátaiktól úgyis megtanulják róla, amit kell. 
h. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

7. A Kormány döntése alapján 2018 végére Magyarországon - nagyarányú hálózatfejlesztési program végrehajtásának köszönhetően - minden háztartásban lehetőség lesz a szupergyors internet elérésére. A fejlesztésekhez jelentős uniós pályázati támogatást is igénybe vehetnek a szolgáltatók. Vannak, akik további ösztönzést tartanának indokoltnak a fejlesztések felgyorsítása érdekében. Mások szerint az uniós források elérhetősége kellő mértékben ösztönzőleg hat majd a piaci szereplőkre. Ön szerint mi szolgálja leghatékonyabban a hálózatépítések felgyorsítását?

a. A szupergyors internetet biztosító hírközlési hálózatok után ne kelljen közműadót fizetni.
b. A Kormány egyszerűsítse a hálózatépítéssel kapcsolatos építési szabályokat és az engedélyezési rendet.
c. Mindkét intézkedésre szükség van. 
d. Egyik intézkedésre sincs szükség: a közműadóból származó költségvetési bevétel fontos az állami feladatok biztonságos ellátása érdekében, a magántulajdon védelméhez pedig fontosabb közérdek fűződik, mint az internetes hálózatok még gyorsabb kiépítéséhez. 
e. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

8. Vannak, akik szerint a szupergyors internetelérést biztosító hálózatfejlesztési programban - a mielőbbi teljes lefedettség és a források hatékony felhasználása érdekében - elsősorban a nagy szolgáltatóknak kellene lehetőséget biztosítani. Mások úgy vélik, hogy a hazai kábel- és internetszolgáltató kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára is lehetővé kell tenni a hálózatfejlesztési programban való részvételt, különös tekintettel arra, hogy az egyes ritkán lakott vagy hátrányos helyzetű térségekben a nagy szolgáltatóknak még a jelentős támogatások mellett sem éri meg fejleszteni. Ön mit gondol erről?

a. A legfontosabb, hogy a szupergyors internet mielőbb mindenhol elérhető legyen; erre a jelentős tőkeerővel és hálózatépítési tapasztalatokkal rendelkező nagy cégek a legalkalmasabbak.
b. Fontos, hogy a hazai kábel- és internetszolgáltató mikro-, kis- és középvállalkozások kapjanak lehetőséget a szélessávú hálózatfejlesztésben való részvételre.
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

9. A gyermekek védelme az interneten hosszú ideje kiemelt célja a hazai jogalkotóknak. Vannak, akik a meglévő jogszabályi védelem további erősítését tartják szükségesnek. Mások szerint a jelenlegi jogszabályok megfelelőek, inkább következetes jogalkalmazásra lenne szükség, a bírói gyakorlatot kellene egységesíteni, illetve a piac önszabályozó mechanizmusait kellene megerősíteni. Ön mit gondol?

a. Még erősebb gyermekvédelmi szabályokat kell alkotni az internettel kapcsolatban.
b. A jelenlegi jogszabályok kellően szigorúak, az államnak e téren jelenleg nincs jogalkotási teendője, inkább következetes jogalkalmazásra van szükség, a bírói gyakorlatot kell egységesíteni és a piaci önszabályozást kell megerősíteni.
c. Mind az erősebb gyermekvédelmi szabályokra, mind pedig a következetes jogalkalmazásra szükség van.
d. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

10. Sokan látják úgy, hogy a gyermekek védelmének leghatékonyabb módja a szülők és gyerekek megfelelő tájékoztatása és felkészítése a felelős internethasználatra. Ön e téren milyen intézkedéseket tart szükségesnek? (Több válasz is lehetséges!)

a. A gyermekek védelme érdekében a szolgáltatók ingyenesen tegyék elérhetővé a veszélyes vagy káros tartalmakat hatékonyan szűrő szoftveres megoldásokat.
b. Az állam megfelelő szabályokkal biztosítsa, hogy a biztonságos internetezéshez szükséges tudnivalók legyenek könnyen és egyszerűen hozzáférhetők a felhasználók számára.
c. Az iskolai informatikaoktatásban kiemelt figyelmet kell fordítani a biztonságos internetezéssel kapcsolatos gyakorlatias tudnivalókra.
d. Osztályfőnöki órán, szülői értekezleten, tantestületi értekezleten és hasonló fórumokon kell elmagyarázni az érintetteknek, hogy mik a valós kockázatok, mire kell odafigyelni és milyen technikák vannak a veszélyek elkerülésére.
e. Nincs szükség további intézkedésekre.
f. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

11. Az internetes zaklatást (cyber-bullying) sokan az egyik legaggasztóbb internetes jelenségnek tartják. Sokan jogi eszközökkel lépnének fel a zaklatás ellen, mások ez esetben is inkább a körültekintő tájékoztatásban és ismeretátadásban látják a megoldást. Ön szerint az állam mit tegyen ebben az ügyben? (Több válasz is lehetséges!)

a. Megfelelő védelmet biztosító jogszabályokat kell alkotni, amelyek célja a sértő tartalmak azonnali eltávolítása.
b. A sértő tartalmak eltávolítása sokszor nem könnyű vagy nem lehetséges (pl. külföldi szolgáltatók, külföldön tárolt tartalmak esetében). A szabályozásban ezért a hangsúlyt az internetes zaklatások áldozatainak nyújtott jogi és egyéb segítségnyújtásra, illetve a tájékoztatásra kell helyezni. 
c. Az internetes zaklatás ellen szinte lehetetlen jogi eszközökkel hatékonyan fellépni, a problémát inkább megelőzéssel és oktatással kell kezelni. 
d. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

12. Sokan sürgetnek erélyesebb fellépést az interneten elkövetett személyiségi jogsértésekkel szemben. Mások úgy vélik, hogy a hatályos jogszabályok által nyújtott védelem jelenleg is megfelelő. Ön hogy látja?

a. Az emberi méltóság védelme érdekében erősíteni kell a jogi fellépést azok ellen, akik mások becsületét az interneten sértik meg. 
b. A személyiségi jogok védelme nem speciálisan internetes probléma. Az emberi méltóság védelme érdekében valamennyi médium esetében egyaránt javítani kell a becsületükben megsértettek helyzetén: gyorsabb eljárásokra és magasabb összegű kártérítésekre, fokozottabb büntetőjogi védelemre van szükség.
c. A jelenlegi jogszabályok már most is megfelelő védelmet adnak, változtatásokra nincs szükség.
d. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

13. Az internetes kereskedelem biztonsága és a fogyasztók védelme különösen fontos. Ön mit tartana hasznosnak e körben? (Több válasz is lehetséges!)

a. A nyomozó hatóságoknak gyorsabban és hatékonyabban kell fellépnie az internetes csalókkal szemben.
b. Hatékonyabb fogyasztóvédelmi intézményrendszerre és fogyasztóvédelmi bírságolási eszközökre van szükség.
c. A hazai hatóságoknak javítaniuk kell az együttműködést az e-kereskedelem biztonságáért felelős nemzetközi szervezetekkel.
d. Az internetes kereskedelemben olyan hatékony önszabályozásra van szükség, amely a jogkövető szolgáltatókat részesíti előnyben (pl. védjegyek, tanúsítványok, »fehér lista«, stb.). 
e. Az internetes kereskedelem és online fizetés biztonságát megsértő szolgáltatókat jogszabályi rendelkezések alapján »feketelistára« kell tenni, és nevüket nyilvánosságra kell hozni. 
f. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

14. Az innovatív magyar cégek támogatásának szükségességében szinte mindenki egyetért. Vannak, akik szerint az államnak elsősorban a nagy növekedési potenciállal rendelkező hazai informatikai startup cégeket kellene támogatnia. Mások úgy gondolják, hogy a nemzetközileg is versenyképes cégek exportképességét kellene erősíteni. Megint mások nem látják indokoltnak az internetes vállalkozásokat különleges elbánásban részesíteni. Ön mit gondol?

a. Az internetes startupok magas hozzáadott értéket hoznak létre, fejlesztéseik akár kitörési pontot jelenthetnek a nemzetgazdaság számára, nemzetközi sikereik az ország megítélésére is kedvezően hatnak. Indokolt ezért őket külön intézkedésekkel (pl. adókedvezménnyel, gazdaságfejlesztési programokkal) segíteni. 
b. A sikeres informatikai vállalkozások kapjanak kiemelt támogatást exportképességük erősítése, illetve külföldi piacra lépésük lehetővé tétele érdekében. 
c. Mindkét fenti céllal egyetértek. 
d. Egyik fenti célt sem támogatom: nem indokolt, hogy az állam külön segítse az informatikai vállalkozásokat. 
e. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

15. Vannak, akik szerint a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) informatikai fejlesztéseit és internetes megjelenését az eddiginél jóval határozottabban kellene támogatni. Mások szerint nem az informatikai eszközöket, hanem a kkv-tulajdonosok és vezetők digitális kompetenciáit kellene fejleszteni. Ön mit gondol erről?

a. A kkv-k informatikai fejlesztését és internetes megjelenését támogatni kell, mivel ez hosszú távon biztosíthatja a versenyképességüket. 
b. Nem az informatikai fejlesztéseket kell támogatni, hanem a kkv-k tulajdonosainak és alkalmazottainak digitális kompetenciáit – enélkül felesleges gépek és alkalmazások beszerzését támogatni. 
c. Mindkét terület (informatikai és kompetenciafejlesztés) egyformán fontos, mindkettőt támogatni szükséges. 
d. Egyik területet sem szükséges külön támogatni. 
e. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

16. Az állam évről évre jelentős összeget költ szoftverfejlesztésre, illetve licencvásárlásra. Vannak, akik szerint kötelezővé kellene tenni a szabad szoftveres megoldások használatát, mivel ez hosszabb távon jelentős költségmegtakarítást jelentene és hozzájárulna az ország informatikai függetlenségéhez. Mások szerint inkább azt kellene mérlegelni, hogy az adott szoftver mennyire megbízható és milyen áron érhető el. Mi az Ön véleménye?

a. A közpénzből finanszírozott fejlesztések esetében legyen kötelező a nyílt forráskódú/szabad szoftveres megoldások alkalmazása, mert ez olcsóbb és nem eredményez egyoldalú függőséget a szállítóval szemben, így erősíti az ország informatikai függetlenségét. 
b. Nem célszerű szoftverek között technológiai alapon különbséget tenni. Beszerzéskor ne legyen helye a nyílt forráskódú termékek preferenciájának, kizárólag a szolgáltatás jellemzői és ára legyen döntő. 
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

17. Többen szeretnék, hogy az internetes tartalmak szerzői jogi korlátok nélkül, szabadon elérhetőek legyenek. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy az alkotók jogdíjakból származó jövedelme nélkül meg sem születnének azok a művek, amelyekhez sokan ingyen szeretnének hozzáférni. Ön szerint mit tegyen az állam ebben a kérdésben? (Több válasz is lehetséges!)

a. Magyarország képviselje azt az álláspontot, hogy az ingyenes letöltést (tartalommegosztást) jogszerűen lehetővé kell tenni.
b. A jogdíjfizetés nélküli illegális letöltésből (tartalommegosztásból) eredő bevételkiesést a hazai filmesek, zenészek sokkal nehezebben viselik el, mint a külföldi nagy stúdiók. A jogosult alkotók védelme érdekében az eddigieknél hatékonyabban kell fellépni az illegális letöltéseket lehetővé tévő hálózatok üzemeltetői ellen. 
c. A nemzetközi és a magyar szerzői jogi szabályozást úgy kell felülvizsgálni, hogy mindenki olcsón, legálisan és egyszerűen juthasson az interneten filmekhez, zenéhez, játékokhoz vagy más jogvédett tartalmakhoz, az erre megoldást kínáló piaci szereplők könnyen megjelenhessenek a piacon és szabadon működhessenek.
d. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

18. Határozott kormányzati szándék az e-közigazgatási szolgáltatások színvonalának javítása, az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek bővítése. Ön szerint melyek a legsürgetőbb lépések ebben a körben?

a. Az internetes ügyintézést valamennyi ügytípus esetében egyszerre kell lehetővé tenni, még akkor is, ha ennek bevezetésére - az egyes ügyek interneten történő intézéséhez szükséges hosszabb fejlesztési idő miatt - várni kell. Így a közigazgatás teljes elektronizálása költséghatékonyabban, az ügyfelek számára egyszerűbben áttekinthető, egységes rendszerként valósulhat meg.
b. Az állam a tíz leggyakoribb közigazgatási ügy (pl. személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél, jogosítvány igénylése) esetében haladéktalanul tegye lehetővé az internetes ügyintézést.
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

19. Egyes multinacionális internetes vállalkozások a magánfelhasználóknál és más vállalkozásoknál lényegesen nagyobb forgalmat generálva jelentős (hirdetési) bevételeket érnek el az interneten, noha nem költenek sem az internetes infrastruktúra, sem a tartalmak fejlesztésére. Ön szerint el kellene-e érni, hogy az internet használatához nélkülözhetetlen infrastruktúra-fejlesztéséhez és fenntartásához, illetve a minőségi tartalmak és szolgáltatások fejlesztéséhez ezek a vállalkozások is hozzájáruljanak?

a. Igen, de a piaci szereplők feladata, hogy ezt a kérdést egymás között rendezzék. 
b. Igen, hazánk támogasson ilyen tartalmú európai uniós vagy annál is szélesebb körű szabályozást, hiszen Magyarország ebben egyedül tehetetlen. 
c. Igen, az európai uniós vagy annál szélesebb kört érintő szabályozás kialakításáig a magyar állam önállóan is lépjen fel: alkosson jogszabályt vagy kössön megállapodást az érintett szereplőkkel, elérve, hogy e cégek anyagilag részt vegyenek a minőségi magyar tartalmak és szolgáltatások fejlesztésében.
d. Nem, ezt nem érzem problémának.
e. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.

20. Vannak, akik szerint fontosságuk, gazdasági értékük vagy a szolgáltatók jogos üzleti szempontjai miatt lehetséges illetve érdemes egyes szolgáltatások számára elsőbbséget biztosítani az internetes forgalomban. A »netsemlegesség« hívei ezzel szemben úgy vélik, hogy nem szabad elsőbbséget biztosítani semmilyen tartalomnak más tartalmak rovására. Ön mit gondol? 

a. Továbbra is lehetőséget kell adni a távközlési szolgáltatóknak, hogy egyes szolgáltatásoknak garantált sávszélességet biztosítsanak, hiszen ez gazdagabb és magasabb színvonalú szolgáltatáskínálatot jelent a felhasználóknak.
b. Az állam alkosson jogszabályt a netsemlegesség biztosítására, azaz jogszabályban meghatározott kivételektől (pl. egészségügyi, közigazgatási, közlekedésbiztonsági szolgáltatások) eltekintve a szolgáltatók ne adhassanak műszaki vagy árképzési elsőbbséget semmilyen tartalom továbbítására más tartalmak rovására.
c. Nem szeretnék válaszolni a kérdésre.”