„A társadalom a lelki-mentális egészsége is fejlesztésre, korrekcióra szorul(na). Magyarországon – a hol a lélekszám 2010 óta tízmillió alatt van –, évente mintegy félmillió embert kezelnek valamilyen lelki betegséggel. Ezek az ismert megbetegedések, a rejtőzködők, vagy akik nem is tudatosult lelki zavarokkal küzdenek a mindennapokban, nagyságrendileg többen lehetnek. Olvasóim biztosan kerültek már olyan helyzetbe, amikor meg voltak arról győződve, hogy a másik »embernek valami problémája van«. Nem kell nagy dolgokra gondolni: mondjuk a munkahelyi terror felelősei nagyrészt normálisnak tűnnek, miközben arra élveznek, csendben tönkreteszik a kollégáikat, környezetüket.
Kis túlzással, de hazánkban az emberek jó része folyamatosan háborúzik, élete nagy részében önmaga által kezdeményezett, vagy mások által bevont konfliktust vállal. Ez lehet egy bolti eladóval, egy szomszéddal történő összezördülés, vagy csak egy menet a metrón a tülekedő és végtelenül türelmetlen emberek között. A munkahelyi- vagy iskolai terror komoly lelki károsodásokhoz, személyiségtorzulásokig vezet, már középtávon is súlyos egészségromlást idézhet elő. Nincs kialakult vitakultúra, nincsen versenyszellem. A másik fél emberként történő tisztelete nulla, csak teljes felőrlése jöhet szóba.”