„Az előzetest elrendelő bíróság szerint fennáll a szökés, elrejtőzés, összebeszélés veszélye. Az ügyészség szerint meg egy hétig ki se kellett Tarsolyt hallgatni, végig kellett nézni tétlenül az Orgován-stróman sztorit és a két hétig tartó bazzeg gecó, nem tudok rendesen csődöt jelenteni sem tragikomédiát. Lázár János a maga cinikus vigyorával elintézi a komplett sztorit annyival, hogy istenkám, ezek a Tarsoly félék mindég csak nyalakodnak mert találnak hozzá felkínált segget, és azért bízni kell a rendőrségben-ügyészségben, mert abból baj nem lehet.
Mondhatta volna azt is, hogy Tarsoly minden, ami ellen Orbán G. és a kormánya állítólag eddig küzdött, oligarcha, offshore lovag satöbbi, de nyilván nem akart a szentem ennyire drámai lenni, amíg Vitya és Szijjártó le nem sikálja a seggéről Tarsoly nyálból azonosítható déenesét. Ja, és addig sem kellett válaszolnia az asztalán fekvő írásos kérdésre, hogy miért nem értesítette akár ő, akár Orbán a befektetőket mikor tudták, hogy ég a ház? Erről mondjuk azóta annyit tudunk, hogy szerintük nem nettó genyóság volt, hanem rémhírkeltés lett volna szólni. Engem azért a »bennfentes információ« tisztázása mellett az is érdekelne, hogy vajon a csődöt jelentek, gecc! - levélben tett önvallomás mennyiben számít rémhírnek?”