Most a Nemzeti Könyvtár Krúdy-kötete kapcsán támadt fel ismét a szent hevület Vinkó Józsefben. Egy nagy, kövér csúsztatás esete forog fenn.
Még mindig itt pattog ez a dolog a Venesz József szakácskönyve (A magyaros konyha, Nemzeti Könyvtár 12.) körül. Hogy azt legfőbb ideje volna már a máglyára vetni, nehogy elhomályosítsa gyarapodó számú Michelin-csillagjainkat. Hogy micsoda alja munka, micsoda kútmérgezése a magyar gasztronómiának.
Vinkó József ennek a szent küzdelemnek a lángpallosú harcosa (aki már úgy emlékszik, hogy a Nemzeti Könyvtár indulásakor nem hívta fel Kerényi Imrét telefonon, és nem igényelte emelt hangon a szerkesztői megbízatást).
Most a Nemzeti Könyvtár Krúdy-kötete kapcsán támadt fel ismét ez a szent hevület. Amivel csak egy baj van, de az gyökeres. Egy nagy, kövér csúsztatás esete forog fenn ugyanis.
Idézzük Vinkó Józsefet (Válasz.hu, 2013.03.06.) „De akkor hogy kerül a levesbe Venesz József élmunkás, aki »a Magyar Szocialista Vendéglátás megalapozója«? Egységes receptkönyve (először 1949) a népi demokratikus tervgazdálkodás konyhai regulája, ami fél évszázadra béklyóba kötötte gasztronómiánkat. Használatát a belkereskedelmi miniszter tette kötelezővé: »Az egyes vendéglátó-ipari üzletek kötelesek a Receptkönyvben feltűntetett anyaghányadokat betartani.« Azaz: a kocsmától a luxusétteremig mindenkinek a Venesz-féle szakácskönyv szerint kellett főznie. Aki nem értett a szóból, mehetett a konzervgyárba. Rosszabb esetben a kőfejtőbe.”
Most hagyjuk a kőfejtőt. A probléma ott van, hogy a gyanútlan olvasó nem tudja: ez a szakácskönyv nem az a szakácskönyv. Honnan is tudná. Ő a régi jó Veneszt ismeri, ami ott volt a polcon a konyhában, és a létezéséről sem tudott a másiknak, az Egységes vendéglátó receptkönyv és technológia című opusnak, amelyet nyilván csak a hivatásos szakácsok és vendéglősök forgattak.
Stumpf Andrásnak Vinkó védelmében megjelent írásában (Mandiner, 2015. március 19.) azonban már teljesen összefolyik a kettő. „Pedig Vinkó szólt már egyszer, amikor a sorozat 12. köteteként Kerényiék újra kiadták Venesz József A magyaros konyha című »művét«. Csakhogy Venesz éppen a magyar konyha tönkretételében jeleskedett, könyvét pedig belkereskedelmi miniszteri rendelet tette kötelezővé.”
Nem ezt, hanem azt. Nagyon nem mindegy.
Világos: a miniszteri rendelettel előírt Egységes vendéglátó receptkönyv mint olyan, önmagában, tartalmától függetlenül is elmebaj, hű tükre a kádári szocializmus reménytelen ostobaságának.
A magyaros konyha azonban egy másik szakácskönyv. Benne azok az ételek vannak, amelyeken felnőttünk. Jók? Nem jók? Szerettük. Sőt bevalljuk: még ma is szeretjük. Pár százezren. Ez talán elég ok rá, hogy újra megjelenjen.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Nos, ilyesmi előfordul. Hat éve például az Euronews az Európai Vezető Díj egyik díjazottjává választotta Fekete-Győr Andrást.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Érdekes megállapítást tettek a szakemberek a két vaj összehasonlítását követően. Nem véletlen az európai vaj fokozódó népszerűsége.
Íme a legelterjedtebb fajták és néhány tipp arról, mire érdemes figyelni a használatuk során. Gianni Annoni írása.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
A bukfenckirály megint nagyot alakított.
Nem ez David Lynch legjobb és legsikeresebb vállalkozása. Ettől függetlenül az 1984-es Dűne is megérdemli, hogy a születésnapján megemlékezzünk róla.
