Von der Leyen, Macron és Merz sorban állhat Orbánnál: el kellene intéznie ezt-azt Európa védelmében (VIDEÓ)
G. Fodor Gábor a Mesterterv legutóbbi adásában rámutatott, hogy mi lett napjaink legfontosabb kérdése.
Trianon társadalmi trauma
2015. február 12. 15:53
Próbáltam aláaknázni azt a gondolatot, hogy az erdélyi ember egyféle. A székely fiú félig csángó családból jön. A lány pedig integrálódó zsidó családból.
2015. február 12. 15:53
„Amikor ezt az interjút egyeztettük, azt mondta, hogy már úgyis régen szeretett volna bemutatkozni a Magyar Nemzet olvasóinak.
A hiteles műveknek valahogy fölötte kellene állnia a megosztottságnak. Erdélyről írok, és az erdélyi téma olvasói inkább a konzervatív oldalon vannak, vagy ott is. Nagyon örülnék annak, ha ez a könyv megméretődne ott is, ahol nagyobb a kötődés ehhez a témához. De Vida Gábor Trianon-regényéről sem írt a lap tudtommal. Ugyanakkor a liberális gondolkodású olvasói réteg is valamiféle »aha-élménnyel« reagált könyvemre, ami egy kicsit meglepett.
A regény sokszor érint olyan témákat, amelyekkel ez a liberális olvasói réteg szívesen foglalkozik: feminizmus, nemzetek felettiség. Lehet, hogy az ő aha-élményük részben ebből táplálkozott.
Trianon vesztesége, gyásza viszont nem olyan téma, amelyeket a liberális olvasó megszokott. De az említett témák is kapcsolódási pontot jelenthettek, és mivel a regény a századelőn játszódik, annak az időszaknak a forradalmi, »modern« gondolatai ezek voltak. Ez az olvasóréteg úgy nőtt fel, hogy kizárta az életéből az Erdélyről való gondolkodást és érzéseket. És most találkozott velük egy könyvben.
A kisebbségi lét tragédiáinak, traumáinak újszerű bemutatásáért kapta a díjat. Tud azonosulni ezzel az indoklással?
A regényben próbáltam járatlan úton menni: meghaladni tabukat, a tagadást, megtörni hallgatást vagy a nosztalgikus írásmódot, amelyek az Erdély-témára általában jellemzőek, és feltérképezni Erdély történelmi bonyolultságát. A tragédiák és a traumák iránti érdeklődést is vállalom, Trianont én társadalmi traumának látom és annak próbálom megírni. De nem tudok olyan tragédiákat írni, ahol a hősök végleg összeomlanak, belehalnak a történelembe. Az én regényhőseim együtt élnek vele, megpróbálnak továbbmenni. (...)
A főhősei egy félig székely, félig csángó orvostanhallgató és egy nagyenyedi zsidó családból származó medika. Miért ők voltak érdekesek?
Próbáltam aláaknázni azt a gondolatot, hogy az erdélyi ember egyféle. A székely fiú félig csángó családból jön, ami a székelytől is teljesen különböző világ. A lány pedig integrálódó zsidó családból, számára fontos a nemzeti érzés, de az is, hogy a kolozsvári egyetem »hét felekezet egyeteme«, vagyis toleráns minden vallás iránt, így ő is tanulhat. (...)
Mindkét regényében Erdéllyel foglalkozik. Még az ott élő írók közül is kevesen írnak ma ennyit és ilyen konkrétan az erdélyi múltról. Miért ragaszkodik ehhez a témához?
Erre vagyok igazán, őszintén kíváncsi. Irigylem azokat az erdélyi (származású) írókat, akik el tudják hagyni az Erdély-tematikát, de engem jelenleg nem érdekel más. Később talán ez megváltozik. Írói szempontból szerencsés, hogy van egyfajta otthonos idegenségérzetem Erdéllyel szemben: benne is vagyok, de rá is látok. Ma már magyarországinak számítok ott, és érzek is ezzel kapcsolatban némi feszültséget. Az egyetemen a diákjaim nem tudják, hogyan viszonyuljanak egy erdélyi származású, Magyarországra települt tanárhoz, aki most visszajön tanítani: erdélyiként vagy magyarországiként? Magyarországon még mindig erdélyinek számítok, de a díj kapcsán kaptam például lerománozást is; úgy kezdődött az olvasó levele, hogy »nem muszáj hazánkban élni«. Az az érzésem, hogy itt is, ott is sokkal jobban értenének egy kevésbé bonyolult identitással.”
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
„Épeszű ember nem akarhatja ezt!” – belebukhat a Tisza Párt a nyilvánosságra hozott dokumentumokba
Tovább a cikkhez
Meghúzták a váratlant: furcsa részletre hívták fel a figyelmet az Orbán Viktor–Hajdú Péter-beszélgetés kapcsán
A 670 ezres megtekintésnél járó interjú kereteit egy reality-jellegű koncepció adta.
Mesemondó délelőttöt tartott Magyar Péter a 444-nek: már magyar katonák iráni bevetéséről hadovál a Tisza Párt elnöke
Magyar Péter új elmélete szerint az USA alelnökének látogatása csak egy dolgot jelenthet.
A Pálinkás Szilveszter story tömören
Belföld
Először is hadd kezdjem azzal, amivel a Szabó Bence cikkel lényegében befejeztem.
„Rajtam múlik a választás” – nem mindennapi interjúra készül Orbán Viktor (VIDEÓ)
Belföld
A miniszterelnök kampányának következő állomása Szombathely lesz.
Fodor Gábor lecsapott Magyar Péterre és Orbán Viktor mellé állt
Kemény, határozott vélemény.
Ukrán pokol Máramarosszigeten: amikor a magyarok még a román megszállást is megváltásként élték meg
Kultúra
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
Valamire készül Zelenszkij: mindent megtárgyalt, már csak alá szeretné írni a szerződést
Külföld
Korábban viszont hazudott a biztonsági garanciákról.
Nehézségekről írnak a németek Lisztes Krisztiánnal kapcsolatban
A Frankfurt megválna tőle, de jelentős bevételt nem termelhet.
Összesen 31 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Fakutya Vigyora
2015. február 12. 22:11
A palesztin fiú-izraeli lány szerelme.
Frappáns.
Válasz erre
2
0
Erdélyi kopó
2015. február 12. 20:54
Szerintem se a szerző se a szerzemény nem ér meg egy hozzászólást se.Amit mégis meg szeretnék jegyezni, az az ottani körülményeket ismerőknek, de azoknak is szól,akik nem ismerik ki magukat.
Nem értettem,mikor is játszódik a történet.
Egy székely mit is keresett volna,mit is keresne a Kolozsvár-i orvosin?Számtalan kolozsvári embert ismerek,aki a MOGYE-n végzett magyarul.
Az "integrálódó zsidó család" hát az egy mazsola.
"Pe la sfârșitul sec. XX numărul evreilor cetățeni români, în România a scăzut sub 7.000 astfel încât această minoritate națională poate fi considerată astăzi ca fiind pe cale de dispariție."
Azoknak,akik nem értik a román nyelvet: a XX.század végén Romániában mintegy 7000 (hétezer) zsidó élt,tehát ez a kisebbség eltünőben van.
idézet innen: http://ro.wikipedia.org/wiki/Istoria_evreilor_%C3%AEn_Rom%C3%A2nia
Hová is integrálódott,mert gyakorlatilag a "magyar zsidók " mind elmentek!
Igen,mesekönyvnek biztosan alkalmas egy elbszélés.Biztosan jön a segitőkész román professzor,aki megértő a székely fiú rossz romántudása iránt és jó jegyet ad,na meg a cigánylány aki visszaadja az ellopott tele pénztárcát...
Válasz erre
3
2
maniac13
2015. február 12. 20:31
Jó lenne itt a zsidózás/ románozás stb. helyett azzal foglalkozni, amiről az írónő beszél. Ez ugyanis fölöttébb érdekes. És a megelőlegezett kritika helyett érdemes elolvasni a könyvet. Én olvastam, és - minden hibájával együtt - nagy élmény volt. És nem lettem tőle se balliberális, se más. Miért? Mert ez nem politikai pamflet, nem is célzatos alkotás, "csak" egy jó regény. A többi csak kulimász.
Válasz erre
1
2
Horpadt Bölény
2015. február 12. 19:46
Ha kihegyeznék a pöcköd Andi,nem lennél ennyire
tompa.
Válasz erre
3
0