Von der Leyen vészforgatókönyvet írt: így venné el a magyarok pénzét az utolsó centig
„Ha nem sikerül a Magyar Péter projekt, akkor legalább az Orbán-ellenességre” akarják fölhasználni ezt a választást – hangzott el a Mestertervben.
Trianon társadalmi trauma
2015. február 12. 15:53
Próbáltam aláaknázni azt a gondolatot, hogy az erdélyi ember egyféle. A székely fiú félig csángó családból jön. A lány pedig integrálódó zsidó családból.
2015. február 12. 15:53
„Amikor ezt az interjút egyeztettük, azt mondta, hogy már úgyis régen szeretett volna bemutatkozni a Magyar Nemzet olvasóinak.
A hiteles műveknek valahogy fölötte kellene állnia a megosztottságnak. Erdélyről írok, és az erdélyi téma olvasói inkább a konzervatív oldalon vannak, vagy ott is. Nagyon örülnék annak, ha ez a könyv megméretődne ott is, ahol nagyobb a kötődés ehhez a témához. De Vida Gábor Trianon-regényéről sem írt a lap tudtommal. Ugyanakkor a liberális gondolkodású olvasói réteg is valamiféle »aha-élménnyel« reagált könyvemre, ami egy kicsit meglepett.
A regény sokszor érint olyan témákat, amelyekkel ez a liberális olvasói réteg szívesen foglalkozik: feminizmus, nemzetek felettiség. Lehet, hogy az ő aha-élményük részben ebből táplálkozott.
Trianon vesztesége, gyásza viszont nem olyan téma, amelyeket a liberális olvasó megszokott. De az említett témák is kapcsolódási pontot jelenthettek, és mivel a regény a századelőn játszódik, annak az időszaknak a forradalmi, »modern« gondolatai ezek voltak. Ez az olvasóréteg úgy nőtt fel, hogy kizárta az életéből az Erdélyről való gondolkodást és érzéseket. És most találkozott velük egy könyvben.
A kisebbségi lét tragédiáinak, traumáinak újszerű bemutatásáért kapta a díjat. Tud azonosulni ezzel az indoklással?
A regényben próbáltam járatlan úton menni: meghaladni tabukat, a tagadást, megtörni hallgatást vagy a nosztalgikus írásmódot, amelyek az Erdély-témára általában jellemzőek, és feltérképezni Erdély történelmi bonyolultságát. A tragédiák és a traumák iránti érdeklődést is vállalom, Trianont én társadalmi traumának látom és annak próbálom megírni. De nem tudok olyan tragédiákat írni, ahol a hősök végleg összeomlanak, belehalnak a történelembe. Az én regényhőseim együtt élnek vele, megpróbálnak továbbmenni. (...)
A főhősei egy félig székely, félig csángó orvostanhallgató és egy nagyenyedi zsidó családból származó medika. Miért ők voltak érdekesek?
Próbáltam aláaknázni azt a gondolatot, hogy az erdélyi ember egyféle. A székely fiú félig csángó családból jön, ami a székelytől is teljesen különböző világ. A lány pedig integrálódó zsidó családból, számára fontos a nemzeti érzés, de az is, hogy a kolozsvári egyetem »hét felekezet egyeteme«, vagyis toleráns minden vallás iránt, így ő is tanulhat. (...)
Mindkét regényében Erdéllyel foglalkozik. Még az ott élő írók közül is kevesen írnak ma ennyit és ilyen konkrétan az erdélyi múltról. Miért ragaszkodik ehhez a témához?
Erre vagyok igazán, őszintén kíváncsi. Irigylem azokat az erdélyi (származású) írókat, akik el tudják hagyni az Erdély-tematikát, de engem jelenleg nem érdekel más. Később talán ez megváltozik. Írói szempontból szerencsés, hogy van egyfajta otthonos idegenségérzetem Erdéllyel szemben: benne is vagyok, de rá is látok. Ma már magyarországinak számítok ott, és érzek is ezzel kapcsolatban némi feszültséget. Az egyetemen a diákjaim nem tudják, hogyan viszonyuljanak egy erdélyi származású, Magyarországra települt tanárhoz, aki most visszajön tanítani: erdélyiként vagy magyarországiként? Magyarországon még mindig erdélyinek számítok, de a díj kapcsán kaptam például lerománozást is; úgy kezdődött az olvasó levele, hogy »nem muszáj hazánkban élni«. Az az érzésem, hogy itt is, ott is sokkal jobban értenének egy kevésbé bonyolult identitással.”
„Csak a túlélésre koncentráltam” – Udvardy Panna a betegségéről és az előtte álló feladatokról a Mandinernek
Hamarosan kezdődik az év egyik legfontosabb versenye.
Trianon az nem egy ház – Kollár Árpád Nád című verseskötetéről
Amikor Trianonról van szó, mindig az „egészről” van szó, arról, hogy miként látjuk egymást, miként élünk egymás mellett, hogyan keserítjük meg a magunk és a másik életét a belénk ivódott korlátoltságaink és elfogultságaink miatt. Trianon nem olyasmi, ami elmúlik, mint a nátha, aktualitása folyamatos, meghatározza az életünket, akár akarunk tudni róla, akár nem. Győrffy Ákos írása.
Kéne egy közvélemény-kutatás a közvélemény-kutatókról, hogy melyiknek hisznek az emberek
De ki készítse el?
Még mindig Fleck Zoltánon rugózik az internet – szétszedik az alkotmányos puccsot emlegető jogászt
Volt, aki csak annyit kérdezett, „miért hagyják, hogy törvénytelenségre oktassa a hallgatókat?”.
„Mindketten hazudnak” és „ne engedjük be őket” – Orbán Balázs interjúja felkavarja Európát
A Winston Marshall Show-ban a Fidesz kampányfőnöke a „nemzetek koráról”, a migrációról és az ukrajnai háborúról beszélt, majd odaszúrt Európának. Szerinte a győzelem egyetlen neve a megállapodás.
Akinél csak a Bibliát és Shakespeare-t olvasták többen – Agatha Christie-re emlékezünk
A krimiírás nagyasszonya hűtlen férjekbe botlott, de csillaga végleg fölragyogott rejtélyes eltűnését követően: fél Anglia őt kereste, pedig marketingkampány lehetett az egész – bosszúval megspékelve.
„Lesz tanár, lesz jövő” – rég nem látott fordulat jöhet a magyar oktatásban
„Együtt még erősebb, még sikeresebb köznevelési rendszert építünk.”
Volt lengyel miniszter vágott oda Magyar Péternek: nem akárkihez hasonlította a Tisza Pártot
„Ugyanazok a jelszavak. Ugyanaz a brüsszeli háttértámogatás. És ugyanazok az üres ígéretek."
Összesen 31 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Fakutya Vigyora
2015. február 12. 22:11
A palesztin fiú-izraeli lány szerelme.
Frappáns.
Válasz erre
2
0
Erdélyi kopó
2015. február 12. 20:54
Szerintem se a szerző se a szerzemény nem ér meg egy hozzászólást se.Amit mégis meg szeretnék jegyezni, az az ottani körülményeket ismerőknek, de azoknak is szól,akik nem ismerik ki magukat.
Nem értettem,mikor is játszódik a történet.
Egy székely mit is keresett volna,mit is keresne a Kolozsvár-i orvosin?Számtalan kolozsvári embert ismerek,aki a MOGYE-n végzett magyarul.
Az "integrálódó zsidó család" hát az egy mazsola.
"Pe la sfârșitul sec. XX numărul evreilor cetățeni români, în România a scăzut sub 7.000 astfel încât această minoritate națională poate fi considerată astăzi ca fiind pe cale de dispariție."
Azoknak,akik nem értik a román nyelvet: a XX.század végén Romániában mintegy 7000 (hétezer) zsidó élt,tehát ez a kisebbség eltünőben van.
idézet innen: http://ro.wikipedia.org/wiki/Istoria_evreilor_%C3%AEn_Rom%C3%A2nia
Hová is integrálódott,mert gyakorlatilag a "magyar zsidók " mind elmentek!
Igen,mesekönyvnek biztosan alkalmas egy elbszélés.Biztosan jön a segitőkész román professzor,aki megértő a székely fiú rossz romántudása iránt és jó jegyet ad,na meg a cigánylány aki visszaadja az ellopott tele pénztárcát...
Válasz erre
3
2
maniac13
2015. február 12. 20:31
Jó lenne itt a zsidózás/ románozás stb. helyett azzal foglalkozni, amiről az írónő beszél. Ez ugyanis fölöttébb érdekes. És a megelőlegezett kritika helyett érdemes elolvasni a könyvet. Én olvastam, és - minden hibájával együtt - nagy élmény volt. És nem lettem tőle se balliberális, se más. Miért? Mert ez nem politikai pamflet, nem is célzatos alkotás, "csak" egy jó regény. A többi csak kulimász.
Válasz erre
1
2
Horpadt Bölény
2015. február 12. 19:46
Ha kihegyeznék a pöcköd Andi,nem lennél ennyire
tompa.
Válasz erre
3
0