Hobo élete és pályafutása arról szólt, hogy minden őt körülvevő tényező és körülmény ellenére megtalálja magának a szabadságot. Sikerült neki.
2015. február 13. 15:29
p
0
0
108
Mentés
Nem, én nem vagyok fanatikus Hobo-rajongó. Soha nem éreztem magamat se számkivetett fekete báránynak, se külvárosi kopasz kutyának, se okkal vagy ok nélkül lázadónak. Jim Morrisont, Ginsberget és a Rolling Stones-t sem Hobón keresztül fedeztem fel. És nem jártam soha vallásos áhítattal Hobo koncertjeire és estjeire. De tisztelem a fazont azért, amit végigcsinált az elmúlt hosszú évtizedekben. Nélküle a magyar rock, a popkultúra, a kortárs kultúra nem lenne az, ami.
Hobo ma hetvenéves: mint tudjuk, kommunista partizánparancsnok-politikus fiaként, Budapest szovjetek általi elfoglalásának és Drezda britek és amerikaiak általi terrorbombázásának napján született. Bele a mocskos huszadik század legsötétebb közepébe. Hogy aztán élete és pályafutása arról szóljon, hogy minden őt körülvevő tényező és körülmény ellenére legyőzze a neki és nekünk adatott huszadik századot és mégis megtalálja magának a szabadságot.
Sikerült neki.
Amiért Hobónak örökre hálás vagyok, az a Nem lehet két hazád, melynek pár egyszerű sora és klipje a legerősebb magyar közéleti-művészeti alkotásokkal vetekedő módon mutatja be, milyen is volt az elmúlt vagy száz évben magyarnak és szabadnak, szabad magyarnak lenni. Úgy, hogy közben tudjuk: nem lehet két hazánk.
Nem lehet két hazád
Mindenemet eldobnám, Nevem megváltoztatnám, Megtagadnám, aki voltam, Hogy megtaláljam nyugalmam.
Lennék kispolgár boldogan, Bárhol, ahol béke van, Lennék köztük én az átlag, Kinek az emberi jogok járnak.
Menj vissza vándor, Nem lehet két hazád!
Bújtam, amikor mindenki vonult, Adtam, amikor mindenki koldult, Röhögtek mindenen, én sírtam, Ha nem volt kinek, akkor is írtam.
Vesztes lettem, hiába győztem Senki mellettem, senki mögöttem Állok az úton, Rád gondolok Tudom, a szabadság magányos dolog
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Bognár Szilvia a kortárs magyar folk egyik meghatározó énekesnőjévé vált, számos formációban játszott számos kiváló zenésszel. Legutóbbi albumának 2013-as megjelenése óta sok év telt el, így különösen örömteli, hogy idén új lemezzel jelentkezett.
Haladó eszmék a digitális létben látják a szép új világot, míg az igazi konzervatívok akár a középkori muzsikát és hangulatot is képesek megidézni. A Faun azonban még ennél is továbbmegy.
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 108 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
írmag
2015. december 17. 22:26
Mit kérdez Kéri Edit már több kiadásban?
Kik lőttek a Kossuth téren?
(mi tudjuk, 1956. október 25.-én)
Ezt a családból csak a Gyurika tudhatja, vagy te is bevallhatod hobo elvtárs, mivel te is putyilov gyári vagy (ezért nem lövünk, csak kossuthdíjazunk).
Éltessen az Isten még száz évig, Hobo!!!! :)))
Az lehet, hogy már járókerettel, görbebottal, tolószékben, de ott leszünk a koncertjeiden, amíg élünk!
Szeretünk, Öregfiú! :)
Bárd egy szál gitárral, rendszerkritikus, érzékeny, magvas gondolatokkal - jogos.
Bár Viszcockij nemcsak az értelmiség körében volt kedvelt, az egyszerű népek is kedvelték, értették.