„A nemzetközi külpolitikai újságírás egyik legismertebb, bár sokszor vitatható minőségű amerikai magazinja, a Foreign Affairs tegnapelőtt megjelentetett egy cikket (The Hungarian Putin? Viktor Orban and the Kremlin's Playbook) részben két magyar belpolitikai elemző, Krekó Péter és Juhász Attila tollából. Írásukban a szerzők arról értekeznek, hogy a magyar kormány külpolitikai tevékenysége, főként a határon túli magyarok vonatkozásában, nem mást szolgál, minthogy revíziós feszültségeket szítson mind a hazai, mind a külföldön élő magyar választók körében. Egyszerűbben: Putyin az új Hitler, aki Orbán Viktor kétkulacsos / szabadságharcos / kurucos külpolitikai ténykedését esetleg azzal honorálja majd – ha Ukrajnát követően például Romániát is megszerzi magának –, hogy területeket enged át Magyarországnak.
A Political Capital agytröszt igazgatója (Krekó Péter) és vezető elemzője (Juhász Attila), legalább is írásukból ez szűrhető le, komolyan gondolják ezt a nézetüket. Olyan kijelentéseket tesznek például, amelyek azt sugallják, hogy a magyar miniszterelnök nem egy egyszerű történelmi tényt állapít meg akkor, miközben arról beszél, hogy a magyar nemzet nem áll meg Magyarország jelenlegi határainál, hanem valamiféle szándékos kettős beszédet alkalmaz, amivel etnikai feszültségeket gerjeszt. Ide sorolható továbbá: 1) A szerzők a magyar kettős állampolgárság intézményének bevezetését egyfajta orosz mintára megvalósított útlevél osztogatásnak fogják fel, bújtatva említve csak a tényt, hogy hazánk és Oroszország mellett mások is élnek ezzel a rendszerrel; például az oroszbarátnak mostanában nehezen nevezhető Egyesült Államok, Egyesült Királyság vagy éppen Svédország. 2) A szerzők kijelentik, hogy a határon túli magyar kisebbségek nem autonómia pártiak, holott Székelyföldön például alig egy éve bő 50 kilométeres élőláncot alkottak a függetlenség mellett kiállok; és itt akkor kár is említeni, hogy szerzők nem tárják az olvasók elé, hogy pontosan milyen kutatásra, milyen tényadatra alapozzák ezen nézetüket. 3) A szerzők az írás folyamán végig azt a látszatot akarják kelteni, hogy a magyar kormány külpolitikája a szomszédos országok viszonylatában, bár egyelőre megtartva a nemzetközi jogrendből fakadó szabályokat, a revízióért cserébe készen áll azt bármikor megszegni, és erre szolgál minden lépésük, amit az elmúlt években a határon túliak ügyében – közvetve vagy közvetlenül – hoztak.