Helyzet van

„A különböző országokban a politika mást és mást lát egy gazdasági menekült újrakezdési kísérletében. Ahogy az állampolgárok is. Van, ahol szidják őket, máshol csak félrefordítják a fejüket, és létezik, ahol tárt karokkal várják őket. Megítélés? Emberség? Érettség? Színvonal? Tolerancia? Jóléti állam? Demokrácia...? Mi kell ehhez? Vita tárgya. De miről lehet vitatkozni egy anyával, aki gyerekét ölelve ül a hideg kövön arra várva, hogy ismeretlen hivatalnokok döntsenek a sorsukról? Csak kisfiának/kislányának akart biztonságosabb, szebb jövőt. Elszántan csomagolt, osztott, szorzott, összekuporgatta a jegy árát, mérlegelte a lehetőségeit, döntött, talán fájó szívvel, aztán elbúcsúzott mindentől és mindenkitől. Most elbúcsúzhat az álmaitól is.

A győrihez hasonló helyzet valószínűleg még nem történt Magyarországon, de minden bizonnyal fog. Mert az ember élni akar, jobban akar élni, a gyerekeinek pedig minden szülő jövőt szeretne biztosítani. Ha a népvándorlók előtt becsuknak egy ajtót, jönnek az ablakon (vagy a vasúton). Nem lenne egyszerűbb és emberségesebb mégis nyitva hagyni a kapukat? Ha már egységes Európáról beszélünk.”