Internet kamunikáció

2015. február 15. 10:41

Ennek így semmi értelme. Még ha a nemzeti konzultáció célja üdvözlendő lenne is, akkor is alkalmatlan eszköz lenne célja beteljesítésére. Nem tudjuk, miről vitázunk.

2015. február 15. 10:41
Mráz Attila
A TASZ jelenti
Senkinek a kérdéseit nem láthatjuk. Az InternetKon saját megfogalmazásában »a nyilvánosság előtt zajló társalgásra« hív, azonban ennek a nyilvánosságnak a nyomaira sem akadhatunk. Az átláthatatlanság különféle formáiban beszennyezi az egész »konzultációs« eljárást. Egyrészt: csak egy számláló tájékoztat arról, hány kérdés érkezett. (E blogbejegyzés megírásáig 2854). De ha nem látjuk a kérdéséket, miért hinnénk el, hogy valóban ennyi érkezett? És ha ennyi érkezett is, honnan tudhatjuk, hogy nem csak ugyanazt a kérdést adták le 300-szor erre felbérelt tollnokok? Másrészt: honnan tudhatjuk, hogy a felvett kérdések valóban sokfélék, kiegyensúlyozottak? Még ha azok is, mi a garancia arra, hogy semlegesen, nem pedig a konzultációt szervező kormány ideológiai szemléletének kedvező módon válogatják majd ki a feltett kérdések közül azokat, amelyekre választ várnak az állampolgároktól a konzultáció következő szakaszában? Egyáltalán, ki és milyen szempontok szerint válogatja majd ki, mely kérdések kerülnek a nyilvánosság elé? Az eljárás és a döntési szempontok nyilvánossága nélkül még abban sem lehetünk biztosak, hogy egyáltalán az InternetKon honlapján beérkezett kérdések közül válogatják ki a »konzultáció« következő fázisában megválaszolandó kérdéseket. Nem is lenne meglepő, ha a »konzultáció« szervezői erre szorulnának, hiszen a »vita« fókuszálatlansága miatt esetleg használhatatlanok lesznek a beérkezett kérdések (lásd feljebb).

Látnunk kell: ennek így semmi értelme. Még ha a nemzeti konzultáció célja üdvözlendő lenne is, akkor is alkalmatlan eszköz lenne célja beteljesítésére. Nem tudjuk, miről vitázunk; mások szempontjait, kérdéseit nem ismerhetjük meg; a végén pedig még az is lehet, hogy a kukában landolnak a feltett kérdéseink. Képzeljük el, mi lenne, ha így szavaznánk: a szavazócédulákon homályos választási lehetőségek szerepelnének konkrét pártok vagy jelöltek helyett, mindenki kicsit más szavazólapot kapna vagy másképp értelmezhetné, majd a végén azt se tudnánk, ki és hogyan dolgozná fel a szavazólapokat, egy független szerv helyett pedig a kormány (!)egyszercsak kikiáltaná az eredményt. Világos, hogy ez így csupán az állampolgári részvétel színlelése, nem pedig valós részvételi lehetőség.
Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
BőröndÖdön
2015. február 16. 09:59
Ködösítés az adófizetők pénzén,semmi több...
Korn
2015. február 16. 08:25
A tasznak így semmi értelme. Átlátszó bagázs:)
ppix
2015. február 16. 00:33
Miért, bárki komolyan tudja venni dajcstomit vagy a gazdáit. Bárki elhiszi, hogy ezek kíváncsiak a pórnép véleményre. Hát persze...
Zsolt75
2015. február 15. 17:19
"És ha ennyi érkezett is, honnan tudhatjuk, hogy nem csak ugyanazt a kérdést adták le 300-szor erre felbérelt tollnokok?" Nem talán így szoktátok a TASZ-kutatásokkal?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!