„Magyarországon kártérítési felelősséget érintő polgári jogi ítéletekkel nem találkozhatunk, (mindössze az fordul elő, hogy a nyílt külföldi oldalakról letöltött torrent fájlokat használó magyar fájlcserélők kerültek a külföldi szervezetek felszólításainak hatókörébe), büntetőjogi eseteket is csak elvétve találhatunk. Ráadásul a 2012-ben elfogadott új Büntető Törvénykönyv tulajdonképpen megengedi (dekriminalizálta) a magáncélú (azaz a jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgáló) fájlcserét. Összességében tehát megállapítható, egyelőre itthon (főként a magyar nyelvű oldalakról letöltő) fájlcserélőknek különösebb félnivalójuk nincs, az egyénekkel szembeni és tömeges igényérvényesítésben eddig sem merült fel, mint a probléma hazai kezelésének lehetséges módja (a bírósági ügyteherre tekintve nem is lenne adekvát megoldás), és a jelenlegi szabályozási környezetből sem ez következik. Ráadásul a bíróságoknak a technikai kérdések pontos megértésén túl (a hasonló jogi megoldások miatt) vélhetően a német jogban megismert felelősségi problémákkal is meg kellene küzdeni. Így egyelőre valósnak tűnhet az az internetes frázis, amely szerint »a torrent a magyarok mozibérlete«.”