„Pannónia nem Franciaország, nem a voltaire-i hagyományokon (Écrasez l’infâme) alapuló vallásellenesség és a szabad szatíra hazája. Pannónia nem a Charlie-k földje. (...) A (szólásszabadság) a demokrácia működésének egyik legfontosabb garanciája, és ha normális helyen akarunk élni, kötelességünk védelmezni. Még akkor is, ha az a vélemény ránk nézve sértő, vagy úgy általában felháborító, esetleg undorító. Elvben szép. Csakhogy ma Magyarországon a szólásszabadság pont addig tart, amíg valaki saját maga bele nem szalad a késbe. Akkor jön a sértett rinyálás, a bíróságra szaladgálás, pereskedés, helyreigazítás, kártérítés, fenyítés, kirúgás, elmarasztaló ítélet, pénzbüntetés, megrovás, priusz. A magyar törvények alapján ugyanis egy rossz vicc miatt bárkit jogerős börtönbüntetésre lehet ítélni.” (444, anarki)
„A világ, vagy legalábbis a mi világunk arra épül, hogy ott mindenki azt mondhasson, amit csak akar, még ha azt egy Móricka-szintű hecclapban is szeretné kifejteni, akkor is." (444, Bede Márton)
„A liberális demokrácia szülőföldjén a szabad sajtó és a szabad véleménynyilvánítás nem élhet félelemben. Ha egyszer az az egyik alapelvünk, hogy bármivel lehet viccelni, akkor itt bizony bármivel lehet viccelni.” (Cink, Szily László)