„Tudom, persze, minden lurkó szeret valami katonásdi-félét játszani. Még csak azzal sincs sok bajom, hogy ezt egy lovas polgárőr és hagyományőrző egyesület csinálja. (A huszárkodás és a polgárőrség kombó azért kicsit különös, de hát a céljaik közé kitűzött rendvédelmet – amitől meg a hátamon áll a szőr, mert elég gárdistás – másként nem tudták bebújtatni.)
Oké, hogy csákót kapnak, meg táboroznak a kicsik, ha már pár bácsi ennyire szereti parancsnoknak hívatni magát. De aki az ilyesmit képes nem kalandnak nevezni az ovisok előtt, hanem »képzésnek«, arra sosem bíznék gyermeket.”