Mit kéne csinálni?

„Míg a fidesz kormányzásával nem egy probléma van, addig az ellenzék finoman szólva sem tűnik sem elég kompetensnek, sem elég tisztességesnek ahhoz, hogy alternatívát nyújtson. Több kommentelő is kifejezte már igényét azzal kapcsolatban, hogy a kritikusok nyújthatnának alternatívát. Részemről ez lenne az az írás, de előre figyelmeztetem az olvasót, hogy nem biztos, hogy valami ilyesmire gondolt.

Rossz kérdésre nincs jó válasz

Kezdjük rögtön azzal, hogy a kérdés ebben a formában hibás, pontosabban csak bizonyos előfeltételek mellett van értelme. Konkrétan arra gondolok, hogy ennek a kérdésnek csak akkor van létjogosultsága, ha feltételezzük, hogy a társadalom szerveződése hierarchikus, azaz lennie kell egy elit rétegnek - politikusok, uralkodók, értelmiségiek stb. -, akik megszervezik az emberek ügyes-bajos dolgait. Ez az etatista szemlélet, ahol a bal- és jobboldal csak annyiban tér el, hogy milyen alapelvek szerint történjen meg a társadalom megszervezése. Abban hasonlóak, hogy ezt mindkét esetben egy elit réteg - baloldal esetén a »szakértők«, jobboldal esetén a »tekintélyek« - végzik. Ezzel szemben áll az individualista szerveződés, ahol szintén vannak tekintélyek és szakértők, viszont a kérdésben a végső döntést az egyén hozza. A saját életét maga szervezi, és ő dönti el, hogy kinek a véleményét, tanácsát fogadja el és kiét nem.

A két szemlélet közötti különbségből két fontos dolog következik. Az egyik, hogy az individualista szemléletben nincs értelme a címben feltett kérdésnek, hiszen ott konkrét problémákra keresnek az emberek konkrét megoldásokat. Lehet általános kérdéseket feltenni, de ez elsősorban az értelmiségieknek fontos, az állampolgárok döntő többsége konkrét kérdésekre akar választ: hogyan találok jó állást, melyik a legjobb iskola a gyereknek, hogy lesz a környék biztonságosabb stb. A másik - és szerintem fontosabb különbség - az egyéni felelősség kérdése. Az individualizmus azt is jelenti, hogy vállalom a tetteim következményeit. A kollektivizmusban a felelősség nem létezik, hiszen akik cselekszenek, azok nem egyének, hanem a köz szolgái, így egyéni felelősséget nem vállalnak. (Megjegyzés: szerintem ezért nem igaz az az állítás, hogy a magyarok individualisták, ugyanis az azzal jár, hogy vállaljuk döntéseink következményeit még akkor is, ha annak kellemetlen következményei is vannak).

Ezeket figyelembe véve a kérdés helyesen úgy hangzik: mit kéne nekem csinálni?”