A fideszes médiapolitika egyetlen esélye a kiegyezés

„A Fidesz médiastratégiája az elmúlt tizenöt évben arról szólt, hogy minden lehetséges eszközzel médiabirodalmat kell építeni. Indult az egész még 1998 végén a Magyar Nemzet megmentésével, a Heti Válasz alapításával, a Hír TV-vel, 2009-ben a rádiós frekvenciák pártalapú leosztásával, a plakátcégek felvásárlásával, hogy aztán a 2010-es választási győzelem után turbótempóra kapcsolva, törvényhozással, közbeszerzésekkel, médiatervezéssel rendezze át a teljes médiát.

Nem kétséges, hogy a rendszer kimunkálása és működtetése gazdaságilag kifejezetten eredményes volt. Rengeteg pénz folyt magánzsebekbe, jelentősen nőtt a befolyás. Szépen kiépült a nyomtatott lapportfólió, újraírták a rádiós piacot, a közterületi médiát, de nem jutottak sehova az online médiában és a tévés álmok sem úgy teljesültek, ahogy azt korábban elképzelték.

(...)

Ha Orbánék folytatják a médiapiac egészpályás letámadását, azzal semmit nem fognak elérni. Bődületesen sok adófizetői pénz megy el arra, hogy hangosabb legyen a fideszes hangszóró, ami egyre jobban emlékezteti majd a népet a szocializmus utolsó évtizedeire. Csak most nincs hermetikusan záródó kupola az ország fölött.

Ebből logikusan az következik, hogy a Fidesz egyetlen módon tudja újra álomba ringatni a magyar népet, ha kiegyezik azokkal a médiacégekkel, akikkel eddig izmoztak, ennek logikusságáról múlt héten már írtunk. Az adófizetők pénzét nem egy még ennél is szervilisebb közmédia felfújására kell költeni, hanem a jelenleg ellenségnek tekintett cégeknek adni. Háttéralkukat kötni, trükközni, kicsit dörgölőzni.

Borzasztóan hangzik és bárcsak ne lenne igazam, de tudna olyat mutatni Habony úr, amitől tömegesen visszatérnének a Híradóba a patakban fürdőző elefántbébik, a magazinokba és bulvárlapokba a családja körében húsvéti vacsorát ülő miniszterelnök, és elfelejtődne az online média oknyomozó munkája.”