A liberalizmus csak azokban a társadalmakban működik jól, amelyeket nagyfokú polgárosodás és polgári autonómia-alkalmasság jellemez.
Az a helyzet, hogy ha valaki »a liberalizmus« káros/haszontalan voltáról ír általában (azaz: mindenféle-bármiféle gazdasági és társadalmi közegben), az bizony módszertani hibát vét: nem elég alapos, nem veszi tekintetbe az adott, konkrét társadalmak belső szokásrendszerét. És persze: módszertani hibát vétettek és vétenek azok a gazdasági szakértők is, akik szintén a konkrét társadalom specialitásaira való tekintet nélkül húzták-húzzák elő a neoliberális gazdaság-rendbetételi módszereket.
Ugyanis: a liberalizmus csak azokban a társadalmakban (és az azokban működő gazdaságokban) működik jól, amelyeket nagyfokú polgárosodás és polgári autonómia-alkalmasság jellemez. Ilyenek az északnyugat-európai és észak-amerikai társadalmak, illetve a világ »angolszász eredetű« országai: Ausztrália, Új-Zéland, valamint néhány, a saját – általában konfuciánus – hagyományait az európai-amerikai modernitással és a demokráciával sikeresen és célszerűen kombináló ázsiai társadalom.
Ezért ahhoz, hogy a permanensen gazdasági problémákkal küzdő gazdaságok valóban »megmenthetők« legyenek, előbb az érintett társadalmakkal kell valamit kezdeni: a puszta gazdasági liberalizálás semmit sem fog érni mentalitás-formálás és az egész társadalom intézményrendszerét és kapcsolati struktúráit érintő reformok nélkül. A »csak a gazdaságra« koncentráló, ám az adott nép társadalmi stratégiáit tekintetbe nem vevő »vadneoliberális« programok ahhoz hasonlítanak, mint amikor valaki egy felhőkarcolót akar mocsárra építeni: ha nem szilárdítja meg előzetesen az altalajt, akkor kárba vész az acél és a beton… Ha nem kezdünk valamit az érintett társadalom tudati struktúráival és évszázadok alatt kialakult viselkedésmintáival, akkor oda jutunk, hogy a liberális programot felőrli az azzal ellentétes mentalitás – és aztán lehet mantrázni, hogy »A liberalizmus káros!« és hogy »Jöjjön az unortodoxia – vagy a Syriza!«
És adott esetben még az sem elég a gazdasági liberalizmus jó működéséhez, ha egy társadalom polgárosult: mert éppen a liberalizmus »liberális mivolta«, megengedő és sok mindent az állampolgárok és üzletemberek ésszerű belátására bízó attitűdje miatt egy ideig vissza lehet élni ezzel a megengedő és nem mindent államhatalmilag kontrollal alatt tartani akaró attitűdjével.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egykori tévést többek között arról kérdeztük, hogy a magyar társadalomban lévő árkok valaha betemethetők lesznek-e. Interjúnk.
Hiperinfláció és államcsőd – „csak” ilyen következményei lehetnek, ha megvalósul a Magyar Péterék terve.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében 1,9 százalékkal zsugorodott. Egyetlen negyedév alatt.
Az amerikai elnök szerint a konfliktus lezárása már belátható közelségben van, miközben Teherán feltételekhez kötné a Hormuzi-szoros megnyitását.
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
