„Kedves Ózdiak!
Érdekes témát találtam a mai napra: Iskolaköpeny! :)
Én már nem hordtam, de fontosnak tartom több szempontból is, és most találtam egy blogbejegyzést, mely visszaidézi emlékét!
Senki ne sajnálja rá azt az 5 percet, nagyon érdemes elolvasni, szórakoztató, nosztalgikus, és talán jövőt idéző is ;)
http://egyszeruember.blogspot.hu/2015/01/peace-iskolakopeny-es-golyostoll.html
Úgy gondolom a mai világban mikor egyre szélesebbre nyílik a társadalmi olló, talán egyforma értékűnek érezhetné magát az iskolapadban az a fiatal, akinek 500 Ft-ért veszik a pulcsiját egy turkálóban azzal, akinek a plázában veszik 15 ezer Ft-ért.
Nem beszélve arról, hogy az egyébként is aktív fantáziával bíró tinik nem az egyre korábban fejlődő iskolai bombázó idomait figyelnék a legújabb ismert márkás topban és mindenhová befeszülő naciban, hanem a köpeny rejteke mögött talán a tanár úr/nő szavai is elérnék fülüket. Igen, és ha már tanár... Nekik is rengeteget segítene a már megjelenésében is tekintélyt parancsoló fehér köpeny.
Természetesen délután az utcán és a téren ahogy jól esik és ahogy megengedik otthon, mindenki elővillanthatja amit szeretne, de legyen meg mindennek a helye és az ideje. Én legalábbis ezt vallom. Az iskola a tanulásról és nevelésről szóljon, minél kevesebb legyen az, ami elterelheti egy ifjú diák figyelmét.
Ahogy pedig ezt a blogot elolvastam, arra jöttem rá, hogy nem vagyok egyedül gondolataimmal :)
»Hát nem tudom. Számomra kedves ruhadarab – munkaruha? – volt az iskolaköpeny. Aztán csöndben, észrevétlenül eltűnt az iskolák folyosóiról, tantermeiből. Mert jöttek nagy tüdejű emberek, mindent elfújó nagy szelekkel. És a szél elsodorta a sötétkék ruhadarabot, meg a hófehér tanári köpenyt, majd kicsivel később alattomosan és sandán susogva az iskolai ünnepélyek öltözetét is: a matrózblúzt, a sötét nadrágot, a hófehér inget és nyakkendőt.«”